Magyarország híres - nevezet szőlőtermő tájai közül elsőként Baranya megye déli részén, a napsütötte, békés lankák ölelésétől védett síkságokon formálódott bortúra. A Villány - Siklósi borút 11 településen kanyarog keresztül, s mutatja meg a figyelmes vendégnek az értékes, sokszor páratlan látnivalókat. Mert ahogy az egy igazi borúthoz illik, a hűvös, penészes és nyirkos falú, boltíves pincék, a szőlészet és borászat apáról fiúra szálló titkai, az évszázados relikviák, a jóféle étkek, a barátságos borosgazdák mellett a mediterrán jellegű, történelmi borvidék kulturális és művészeti értékekkel is várja az utazót.

Palkonya hűen megőrízte a XVIII. században betelepített német ajkú szőlőművesek építészeti kultúráját. A virágoktól színes község legérdekesebb nevezetessége a XIX: század óta formálódott, egész domboldalt beborító, többszintes pincefalu, amelynek fehérre meszelt házacskái délcegen sorakoznak egymás közvetlen szomszédságában. A település katolikus templomát 1816-ban Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Noha dzsámira emlékeztet, a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. A török kiűzése után települtek Villánykövesdre németek, akik ma is ápolják hagyományaikat, szokásaikat. Igaz ez a borkészítésre s az építészeti megoldásokra egyaránt. A kétszintes pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlékegyüttese;a borbarátok mindig nyitott ajtókra találnak. A Battyhányi - pincében - amelyet 1754-ben olasz templomépítő mesterek alkottak - tartják minden évben az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. Villány a nemzetközi hírnevű történelmi borvidék névadó települése.Fltehetően már a kelták idején is szőlőműveléssel foglalkozó családoknak adott megélhetést. A községben évszázados tapasztalatokra épül a borkészítés. A múltba visszanyúló kultúra írásos tárgyi emlékeit őrzi a Bormúzeum. A település főutcáját kétoldalt hangulatos pincesor szegélyezi. A díszes, faragott ajtókon belépőket nagy szeretettl és testes vörösborokkal fogadják. A környéken régóta termesztett, legismertebb bor a kékoportó. A Villányi - hegység vonulatából csúcsosan kiemelkedő Szársomlyó (442 m) természetvédelmi terület. Az északi szeleket s a déli melegáramlatokat szintúgy felfogó lejők aljában helyezkdeik el Nagyharsány. A tavasz közeledtét gyakran már februárban jelzi a kizárólag ezen a vidéken honos magyar kikerics. A hegy oldalában egykor működő kőfejtő több mint negyedszázada magyar és külföldi szobrászok nemzetközi hírű alkotótelepe. A szoborpark háttereként flfelé kapaszkodó, harminc méter magas sziklafal festői kulisszaként szolgál. Déli irányben szép kilátás nyílik a szőlőtáblákkel, szántóföldekkel, mezőkkel szabdalt síkságra, ahol 1687-ben, a nagyharsányi csatában Lotharingiai Károly keresztény serege fényes győzelmet aratott Szilejmán ottmán hada felett. A községben a baranyai középkor egyik gyöngyszeme, a XIII. századból származó többszörös bővített református templom érdemel figyelmet. A szomszédos Kisharsányban érkezőt egy tipikus ősi magyar település fogadja különálló pincesorával. A néhány perces útra lévő Nagytótfaluban a lakosság többsége "hegyföldinek" vallja magát. A község érdekes látnivalója a több mint kétszáz éves tornácos tájház, amely osztatlan iskola és tanítólakás volt. Jelenleg a DRávaszög népművészeti emlékeit, valamint a XX. század első felének oktatási kellékeit bemutató tárlatnak ad otthont. A Tenkes - hegység ésazki lejtőinek tövében megbúvó Kistótfalu és a kőhajtásnyira lévő Vokány rendezett, szép portái, a múlt század elején épített teplomai érdemelnek figyelmet. A történelmi borvidék másik központja a fehérborairól ismert Siklós. A DRáva síksága felett őrködő határszéli vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokköpontja és székhelye. A XVIIIl századi formáját máig őrző erődítmény északra tekintő spanyolbástyájának teraszáról pompás a kilátás a városra és a közeli szobaültetvényekre. A külső vár területén álló templom a XIV. században épült. Gótikus szentéylét itáliai hatásról tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik. A templom melletti kolostorban megtekinthető az itt működő Kerámia Alkotóház képzőművészeti kiállítása. A várfal alatt a nagy nyári melegben hűs vízű strand nyújt felüdülést. A 143 éves török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradte emléke Malkocs bej XVI. században épült dzsámija. Máriagyűd a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye. Története a XII: századig nyúlik vissza - az első templomot II. Géza király 1147-ben építette-, ám fénykorát a XVIII. században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária- kultusz baranyai központjává vált. A kéttornyú kegytelmplom és a kolostor falai között a lelki segítségre szorulók gondozását ferences szerzetesek látták el. A templom Mária - szobra 1712-ből származik.