A kiemelt üdülőkörzetként nyilvántartott Velencei –tó („Napfény tava”) elhelyezkedése Magyarország térképén

A Velencei –tó,(mely méretében harmadiknak számít hazánk természetes tavai között) Magyarország középső területén, Fejér megyében található. Turisztikai szempontból nagy előny a jó megközelíthetőség, akár vasúton akár közúton könnyen és gyorsan eljuthatunk ide az ország fővárosából vagy akár az egykori koronázási székhelyről (Székesfehérvár) indulva, hiszen mindkettő közel esik a tóhoz. A Velencei –tó, amelynek partjain nagyon sok kiváló hotel, szállás található, a fővárostól csak ötven kilométerre van, Székesfehérvár pedig mindössze 15-20 kilométer távolságra fekszik innét. A hotelek, szállások szempontjából nagyon jól ellátott Velencei –tó körzet elérhető könnyen és gyorsan az M7-es autópályán. E remek turisztikai körzet, a Velencei-tó és a Velencei-hegység is északkeleti és délnyugati irányban terül el, elhelyezkedése olyan, mint a Balatoné, pár különbséggel. A Velencei –tó északról a Velencei-hegység, délről a Mezőföld síkság által határolt terület. A Velencei-hegység északi oldala mellett található a Zámolyi-medence, onnan pedig elérhető a Vértes. A Velencei –tó partján üdülő vendégek a közeli szép tájakon túrázhatnak is, a programokat az itteni hotelek, szálláshelyek, rendszeresen megszervezik és támogatják.

 A fent leírtakból jól kirajzolódnak a kedvező természeti és földrajzi adottságok, ezeknek, valamint az annak idején elvégzett mederszabályzásnak köszönhetjük, hogy a Velencei-tó, napjainkban egyik legjelentősebb üdülő, pihenőhelyként számon tartott országrész hazánk területén. A Napfény tava elnevezés abból adódik, hogy a napsütéses órák száma mintegy 2050-re tehető egy évben. Ennek, valamint az igen sekély víznek (átlagosan csak másfél méteres vízmélységgel számolhatunk) köszönhető, hogy Európa egyik legmelegebb tava (26-28 Celsius fok) a Velencei-tó, ezért is olyan gyorsan épültek ide hotelek, minőségi szállások. A Velencei-tó jellemzője emellett még az a körülmény is, hogy az ásványi anyagok (nátrium és magnézium) nagy mennyiségben megtalálhatóak a vizében, melyből adódóan kiválónak számít a Velencei-tó vize a legyengült szervezetet felfrissítésére, regenerálására, ezért a helyi wellness hotelek mellett a kisebb szállások is nagyon sokoldalú és minőségi wellness szolgáltatásokat tudnak Önöknek nyújtani a Velencei-tó minőségi vizének köszönhetően is. Mindez azt eredményezi, hogy a Velencei-tó nemcsak fürdésre, sportolásra kiváló, hanem ezeken túl jól alkalmazható a vize reumatikus fájdalmak gyógyítása során, a hotelek és szállások sokféle modern szolgáltatással állnak az Önök rendelkezésére, sok kedvezménnyel is. A Velencei-tó partján rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyászati szolgáltatások, melyeknek igénybevételére kiváló hotelek, szállások területén van lehetőség.

A Velencei-tó bár nem nagy, de gyönyörű és változatos környezetben van (itt hegyek, vizek és síkságok egyaránt előfordulnak), az itteni hotelek, szállások pedig ebbe az igen csak változatosnak mutatkozó környezetbe harmonikusan illeszkedve állnak az idelátogatók rendelkezésére.  A szép és egészséges levegőjű hegyvidék, mely a hotelek, szállások területéről könnyen elérhető, mintegy húsz kilométer hosszan terül el és több mint hat kilométer széles. Felszínén lankás lejtők, széles és tágas völgyek teszik változatossá a környezetet, amely egy szelíd dombságra is hasonlíthatna. A hotelek, szállások területéről jól megközelíthető, kirándulásokra, túrákra nagyon alkalmas hegység legmagasabb pontja a Meleg-hegy, ami 352 méteres magasságával a kirándulók kedvence, de a hegyek átlagos magassága szinte sehol sem nagyobb kétszáz méternél a Velencei-tó körül.

A Velencei-tó 24,2 négyzetkilométernyi területű és 10,8 kilométer hosszú és változóan 2-3,5 kilométer széles. Ez a fürdésre és vízi sportokra is igencsak alkalmas tó melynek egyharmad részét nádas fedi igen sekély, mert átlagosan a vízmélység a Velencei-tavon 1,89 méter.

Két jelentős várossal büszkélkedhet a Velencei-tó, közülük a tó névadó városa Velence az északkeleti partszakaszon, Gárdony pedig, melynek részét képezi Dinnyés és Agárd, a Velencei-tó déli partján fekszik. Ha tovább haladunk a Velencei-tó partjait követve, Kápolnásnyék Sukoró és Pákozd településekkel találkozunk, ahol hotelek és szállások sokféle modern szolgáltatással állnak itt, a Velencei-tó partján rendelkezésre.

Néhány szó a Velencei-tó geológiai múltjáról: kialakulása úgy történt, hogy a jégkorszak végén, törésvonalak keletkeztek, két ilyen párhuzamosan futó törésvonal között egy mély árok, úgynevezett süllyedék alakult ki, melyet a későbbi földtörténeti korok viharos szelei még jobban elmélyítettek, a csapadékvíz, és a hegységekből lezúduló felszíni víz pedig feltöltötte. A dinnyési Nádas-tó kiszáradt láptalaján fúrásokat végeztek, melyek fehér mésziszapot hoztak a felszínre, ez úgy kerülhetett a láptalaj alá, hogy a földtörténet során a környező hegyekből lezúduló csapadékvíz kioldotta, majd lejjebb lerakta. Ha a mésziszapréteg vastagságát összehasonlítjuk a balatoni Nagyberekben szintén feltárt ilyen réteggel, azt tapasztaljuk, hogy a Velencei-tó medencéjének iszaprétege jóval kisebb, tehát kevesebb idő alatt kellett lerakódnia, vagyis fiatalabb, mint a Balaton.

A Velencei-tó becslések szerint körülbelül 12000-15000 éves. Ezt az állítást támasztják alá a tudósok a Velencei-tó tó iszapjából kimutatott pollenek elemzésével is.

A Velencei-tó a jégkorszak során mintegy 60 négyzetkilométeren terült el, amely mostani területének mintegy háromszorosát tette ki, akkoriban a dinnyési Nádas- tó, azaz Fertő is beletartozott.

Ha megfigyeljük a Velencei-tó déli partjainál a kavicsturzásokat, melyek a jégkorszak idejéből származó csiga-és kagylófélék maradványait tartalmazzák, láthatjuk, hogy kb. hat-nyolc méterrel is magasabbak a jelenlegi partnál, és a tó északi felén is ugyanilyen magas, a tó hullámai által kialakult turzásokat találunk, tehát a tó akkori vízszintje legalább három vagy négy méterrel is magasabban állt.

Ezeken a kavicsturzásokon jött létre a Velencei-tó déli partjainál Gárdony település, az északkeleti oldalon pedig ugyanilyen módon Velence, a tó északi felén pedig Pákozd. Mindháromról kijelenthető hogy a hotel, szállás szempontjából kiválóan ellátott modern település a Velencei-tó partján.

Gárdony településről kiderítették, hogy egykoron közelebb építették a Velencei-tó partjához, a későbbi időkben gyakoriak voltak az elárasztások, emiatt az elmúlt két-háromszáz év során mindinkább magasabbra, távolabb került.

A földtörténeti holocén korszakban a Velencei-tó területe egyre csökkent, ugyanis a terület fokozatosan feltöltődött, a Nádas-tóba ömlő császár-vizet ez a feltöltődési folyamat a jelenlegi Velencei-tóba kényszerítette. Az ezernyolcszázas évek második felében csapolták le a Nádas-tavat. A Velencei-tó legfőbb táplálója a bő vízhozamú Császár-víz, mely a Vértesben ered, majd miután összegyűjti a Zámolyi-medence vizeit, a Velencei-tó vizét gazdagítja. A tóba további hat jelentős patak ömlik, amelyek a Velencei hegységben erednek, a hegység sok bő vizű forrása, a talajvíz, valamint a lehulló csapadék, mind táplálói e patakoknak közülük a Bella-patak a leginkább bő vizű Pákozdnál, olyannyira, hogy ezen a patakon alakították ki a mesterséges Bella-tavat is. Jelentős tápláló vízfolyás a Vereb–Pázmándi, mely Velence település mellett ömlik a Velencei-tó vizébe, Kápolnásnyéknél e vízfolyásba ömlik bele a Cibulka nevű patak. A Velencei-tó vizébe dél felől három árok vezet, a környéken lakók nagyon sok langyos forrásról tudnak a Velencei-tó körül, ezeket még nem vizsgálták tudományos szempontból. A természetes vízfolyásokban, erdős hegyekben szelíd lankákban bővelkedő táj a maga egyedi flórájával, faunájával kiérdemelte a kiemelt üdülő övezet minősítést, tehát a Velencei-tó környékén lévő hotelek, szállások valamelyikébe érdemes ellátogatni mindazoknak, akik színvonalas nyaralásra vágynak, hiszen itt nagyszámú hotel és szálláshely szolgálja az idelátogatók kényelmét. Azon üdülővendégek, akik a nagyvárosok forgatagából érkeznek ide, e bársonyosan kéklő vizű tóhoz pihenni, kipihenhetik a stresszes zaklatott hétköznapokat, vagy éppen választhatják a szabadidő eltöltésének aktív kikapcsolódást nyújtó formáit, ha változatos, mozgalmas, sportos nyaralásra vágynak. Mindez megtalálható itt a „Napfény tavánál”, ahol a Velencei –tó partján üdülő vendégek a közeli szép tájakon túrázhatnak is, a programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják.

A Velencei-tó lefolyását az ezerkilencszázas évek elején létrehozott Dinnyés-Kajtári csatorna szabályozza a kitorkollás körül egy bukó zsilippel. Az elmúlt ezerötszáz év alatt a Velencei-tó vízszintje nagyon szélsőségesen alakult, több mint tízszer kiszáradt, utoljára ez 1863-66 közötti három évben, amikor megtörtént ez Nádas-tóval is, ugyanakkor nagy áradások is lezajlottak, amikor sok part menti területet elöntött a Velencei-tó vize. 1838-ban, valamint 1963 tavaszán különösen nagy áradásnak voltak kitéve a Velencei-tó környéki települések.  

Az elmúlt évszázadokban több alkalommal tervezték a Velencei-tó lecsapolását, amit végül mindannyiunk szerencséjére nem hajtottak végre. A Velencei-tó szabályozását 1960 körül kezdték meg, ekkor épült meg a Dinnyés–Kajtári csatornán egy, a víz szintjét szabályozó zsilip Dinnyés településnél, megépült a víztározó a Császár-víz vízfolyásán 1971-ben Zámoly településnél, majd négy évvel később Pátka körzetében. Ezekhez a víztározókhoz is érdemes ellátogatni a Velencei –tó partján üdülő vendégeknek, akik a közeli természetes vízfolyásokban, erdős hegyekben szelíd lankákban bővelkedő táj szép tájakon túrázhatnak is, a programokat az itteni hotelek, szállások sokszor akciós ajánlatokkal hirdetik az Önök számára.

Jelentős környezeti átalakítások történtek melyek a környék ökológiai rendszerét megbolygatták, a partvonal nagy részének feltöltésével, valamint az itt létrehozott beton partvédőmű miatt a Velencei-tó természetes partvonala veszített eredeti, érintetlen szépségéből. A tó medrének kotrásával, az így nyert iszapból szigetek létesültek a Velencei-tó bársonyos vizén, ezek a Cserepes- és Velence-szigetek, melyek a Velencei-tó kikötői között üzemeltetett hajójáratokkal kényelmesen megközelíthetőek, a hotelek, szállások megszervezik a vízi kirándulásokat, melyeken a látogató élvezheti a Velencei-tó természeti szépségeit, az értékes és egyedülálló tavi flórát, faunát.

Most pedig járjuk körül a Velencei tavat, ismerjük meg jelentősebb településeit, főbb látnivalóit.

Kezdjük elsőként Gárdonnyal, melyről elmondható, hogy országos jelentőséggel bíró üdülőterület, csaknem a tó déli partvonalának egészén végighúzódó, mind közigazgatási, mind pedig ellátó,- és idegenforgalmi centrumként egyaránt nagyon fontos szerepet betöltő település.  A város a Velencei-tavi üdülőkörzetben a legnagyobb településnek tekinthető a Velencei-tó déli partjainál, mintegy 6260 hektáron terül el, kilencezren lakják (8509 fő az állandó lakosok száma). Kijelenthetjük róla, hogy hotel, szállás szempontjából kiválóan ellátott modern település a Velencei-tó partján.

Nagyon jól megközelíthető, hiszen jelentős közlekedési útvonalak keresztezik egymást Gárdonynál, mely mintegy kapuként szolgálhat a Dunántúlra. Ha a látogató a fővárosból igyekszik ide, negyvenöt kiló métert kell megtennie, aki Székesfehérvárról érkezik, mindössze húsz kiló méter az út. A települést egy 1424-ből származó okmány szerint a tizenötödik század elején lakott helyként tartották számon, 1970-ben nagyközségként, 1984 után város környéki székhelyként szerepel, melyhez 14 település csatlakozott, 1989-ben kapta meg a városi rangot. Városrészei: Gárdony, Agárd, és Dinnyés. E városrészekről elmondható, hogy arculatuk jelentősen különbözik egymástól. Mindegyik városrészben sok szálláshely, hotel várja a nyaraló vendégeket.

A leginkább városiasnak közülük Gárdony számít, ahol mind a kereskedelmi, mind pedig a kulturális élet igen gazdag, a nagy áruházláncok tagjait és a patinás kis üzleteket egyaránt megtalálhatjuk. Sok hotel és kemping, kisebb szállás is található e Velencei-tó menti kis kellemes városban, a nagyszámú étteremmel, vendéglővel és csárdával egyetemben, a hotelek pedig a Velencei-tó partján ebben a városrészben is szerveznek az érdekességek megtekintésére programokat.

Dinnyés városrészről elmondható, hogy csendes, nyugodt jellege, az itteni természeti értékek gazdag tárháza feljogosítja Gárdony városát arra is, hogy az ökoturizmusban is képviseltesse magát. Az itt elterülő természetvédelmi terület a Dinnyési-fertő, és a Velencei-tó déli végénél Pákozd és Dinnyés között húzódó madárrezervátum. A hotelek, szállások itt hasonlóképpen megszervezik a túrákat a Velencei-tó partvidékére, és azok az üdülővendégek, akik a nagyvárosok forgatagából érkeznek ide, e bársonyosan kék vizű tóhoz pihenni, kipihenhetik a stresszes zaklatott hétköznapokat, gyönyörködve a természet látnivalóiban, a gazdag állat és növényvilág szépségében. Itt a közelben találhatjuk az úgynevezett Madárvártát, ahonnét zavartalanul élvezhetjük a ritka és különlegesnek számító vízi madárfajok látványát, melyek százával élnek erre, megtekinthetik az érdeklődők a szintén páratlan ökológiai értéket képviselő, lebegő úszólápokat is.

A kertvárosi jelleget Agárd képviseli, ahol nagyon sok a hétvégi ház, élénk az idegenforgalom, hiszen a hotelek és szállások egész regimentje található a közelben. Agárd városrész méltán nevezetes a fedett termálfürdőjéről, mely egész évben nyitva tart, termálvize ásványi anyagokban (nátrium, kálium, kalcium, magnézium és kén) nagyon gazdag, 60-68 Celsius fokot eléri a feltörő opálos termálvíz hőfoka.

Néhány érdekesség a Velencei-tó környéki minőségi termálfürdő történetét tekintve: Egykoron a helyi pásztorok jöttek rá arra, hogy az agárdi Bika-völgyben egy, az állatok itatására használt gödörben feltörő meleg víz, jót tesz a bivalyoknak, ugyanis megfigyelések alapján termékenyebbnek bizonyultak azok a példányok, melyek hosszabb ideig dagonyáztak e vizes-saras kopolyában. Egy ilyen, úgynevezett kopolya alatti vízlencse kiaknázásával került felszínre ez a ritka kincsnek számító, mintegy hatvan fokos termálvíz, mely ellátja az Agárdi Termál- és Gyógyfürdőt. 

 A fürdő vizét gyógyvíznek minősítették 1999-ben, minthogy kedvező élettani hatása bizonyos mozgásszervi, nőgyógyászati, betegségek esetében orvosilag igazolt. Agárd városrészben a hotelek és szállások sokféle modern szolgáltatással találhatóak meg itt, a Velencei-tó partján az Önök rendelkezésére állnak rendszeres programjaikkal, akcióikkal, közülük különösen számottevőek a gyógyászati célú szolgáltatások, melyek a helyi termálvízre épülnek. A gyógyfürdő területén olcsó, de jól felszerelt motelt és kempinget is találnak az érdeklődők.

A Wellness- és gyógyszállók, hotelek ma már jól képzett szakemberek alkalmazásával képesek a fürdőkúra hatásosságát fokozni irányított balneoterápiás, fizikoterápiás kezelésekkel valamint a Pausal kúra segítségével. A gyógyászati tevékenységek megszervezésén túl a szállások, hotelek gazdag és változatos programokat is nyújtanak vendégeiknek speciálisan a Velencei-tó és környezete alapján, hogy kellemesen eltölthessék nyaralásra fordított idejüket, és maradandó élményekkel gazdagon, elégedetten térjenek vissza a nyaralásból.

Nem csak a gyógyulni vágyó üdülővendégek találják meg számításukat Agárdon, a helyi Pop- strand, a fiataloknak, családosoknak nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget, nevezetes a Sport Beach is, ahova a szabadtéri koncertek idején, és sportversenyek alkalmával fiatalok sokasága látogat el, de szép számmal jelen vannak a nosztalgiázó idősebbek is. Ilyenkor a helyi színvonalas hotelek, szálláshelyek vendégéjszakái is telítettebbek, ez viszont soha nem megy a kényelem rovására.

 Itt is, mint mindenütt a Velencei-tó déli partszakaszán, a fövenyes, sok játszótérrel ellátott strandon, élénk, pezsgő az élet, a Velencei-tó vize igen sekély, kellemesen meleg, biztonságos fürdőzést tesz lehetővé a kisgyermekes családok számára is. A mozgalmas strandélet fiatalokat vonz a Velencei-tó partjára, hiszen rendszeresek a koncertek, híres popsztárok jönnek minden nyáron, idevonzva a rajongók széles tömegeit, különösen sok látogatót vonzanak az Agárdi Dance Beach rendszeres táncos-zenés programjai, melyeket széles körben támogatnak a helyi hotelek, szállások. Ez az egyik legdinamikusabb rendezvény a Velencei-tó partján. Ezen kívül rendszeresek a különféle sportrendezvények, gyermekprogramok, folklórműsorok a strandon. A selymes vizű, szikes Velencei-tó strandjának megvan minden adottsága, hogy biztosítsa a minden korosztályból összetevődő vendégei számára a zavartalan pihenést éppúgy, mint az aktív kikapcsolódást szolgáló sportolás élményét, hiszen a Velencei-tó hőmérséklete kellemesen meleg, köszönhető ez a sekély víznek, és a sok-sok napsütéses órának. A helyi strand sokszínű és változatos programjait az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják, családi kedvezmények is vannak.

A rendezvények már júniusban nyitnak, mikor is a három városrész közösen szervezi meg a Tóparti napok rendezvényt, melyet a város neves szállodái, a jó nevű hotelek, a jól felszerelt szállások akciókkal kötnek össze. E rendezvényen Agárd, Gárdony, Dinnyés tréfás vetélkedőkön, versenyeken mérkőznek egymással. Mindeközben az ide látogató üdülővendégek, gyönyörködhetnek a színvonalas kézműves bemutatókban, ahol csak minőségi, zsűrizett termékekkel találkozhatunk. A nyaraló vendégek koncerteket látogathatnak, utcabálon vehetnek részt, élvezhetik a táncház nyújtotta tartalmas szórakozás élményét. A programok információiról a hotelek, szálláshelyek területén is széleskörűen tájékozódhat. Nem maradhatnak ki ilyen alkalmakkor a gasztronómiai bemutatók sem a Velencei-tó partján, az üdülő vendégek a halászléfőző verseny alkotásait is megkóstolhatják, sőt kiváló borokat is alkalmuk nyílik megízlelni a Velencei-tó környéki Borút Egyesület tagjainak köszönhetően. Vannak szállások, amelyek a helyi borkultúrára, a gasztronómiai sajátságokra építik akcióikat, szolgáltatásaikat. Nem mulasztják el megízlelni a látogatók a helybeni egyéb ételkülönlegességeket sem, közülük a méltán híressé vált "Gárdonyi Krémes", számíthat megkülönböztetett figyelemre, de keresettek a helyi módra elkészített jellegzetes hal- és vadételek is. Gárdony éttermei, a neves szállók, hotelek séfjei jeleskednek e míves étel remekek elkészítésében.

Este színpompás tűzijáték zárja a rendezvényt. A városi és környéki hotelek, szállások sokszor aktívan kapcsolódnak e rendezvények támogatásához, hasonlóan támogatják és propagálják e szálláshelyek július legjelentősebb rendezvényét, a Nemzetközi Volkswagen-bogár találkozót. Ne hagyják ki a gyönyörű autócsodák e parádéját, igazán feledhetetlen élményben lesz részük ilyenkor a Velencei-tó partján, Gárdonyban!

Gárdony a countryzene kedvelőiről sem feledkezik meg, hiszen e város a színhelye a Country Fesztiválnak is, aminek idején is sokszor a Velencei-tó parti színvonalas hotelek, szállások területén megoldható kedvezményes szállás családi, csoportos kedvezményekkel. A parkolás a legtöbb hotel területén vendégenként legalább egy autó számára megoldható, van, hogy több autó vagy busz is helyet kaphat az őrzött parkolóban.

Szeptember sem múlhat el színes program nélkül, utóvégre az agárdi parkerdő a színtere a Mammut hőlégballonkupa versenyének, melynek idején számos helyi hotel és szálláshely sok férőhellyel áll rendelkezésre. Szebbnél szebb ballonokban gyönyörködhetünk.

Az agárdi Parkerdő és szabadidő központ ezen túlmenően minden évszakban számot tarthat a sportot, aktív pihenést előnybe részesítő kirándulók, turisták érdeklődésére, hiszen színvonalas sportlétesítményekkel, és sűrűn látogatott pihenőparkkal rendelkezik. Szépen berendezett játszótér található az erdőben, mely a kisgyermekes családok ideális kiránduló helye, akik számára, mindig nagy öröm a réteken sétálgató gólyák látványa, mely itt nem számít ritkaságnak, különösen nyári esős napok után. A Velencei –tó partján üdülő vendégek a közeli szép tájakon túrázhatnak is, gyalog- és kerékpártúrákon vehetnek részt, a programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják.

 Az aktív pihenést választó nyaralóvendégek többféle sportágban kiélhetik szenvedélyüket a Velencei-tó partján, röplabdázhatnak, választhatják a kosárlabdát, a fallabdát, mód van a lábtenisz gyakorlására, teniszezni is lehet több pályán, nagyon népszerű a nyaraló vendégek körében a teke, sokuk mini golffal múlatja az időt, sokan választják a homok-és vízi focizást.

A lovaglás egyre népszerűbb sport lett a nyaralók körében a Velencei-tó partján is, amire mind több a lehetőség, hiszen elmondható, hogy a Velencei-tó körül gomba módra szaporodnak a lovardák, s a hotelek, szállások is adnak kedvezményes belépőket egy csomó féle szolgáltatásuk mellé.

Foglalkoznak a lovardák felnőttoktatással, gyermekek oktatásával, póni lovagoltatással is a Velencei-tó partján. Nagyon elterjedt a terápiás célzatú lovagoltatás, itt jól képzett lovas terapeuták segítenek a sérült gyermekek rehabilitációjánál. A hotelek, szálláshelyek közül egyre többen adnak sok kedvezményt a lovagoltatás, a lovas túrák igénybe vételéhez. A lovas versenyek is népszerűek és sok az igénybe vehető kedvezmény, érdeklődjön a helyi hotelek, szállások területén!

 Azoknak az üdülővendégeknek, akik kerékpárral szándékoznak felfedezni a Velencei- tó nyújtotta természeti szépségeket, módjukban áll gyönyörködni a környék látnivalóiban ilyen módon is, hiszen jól kiépített kerékpárút vezet a városon át, azután végighalad a Velencei-tó körül, mintegy 36 km. hosszan. A Velencei-tó partján üdülő vendégek, a közeli szép vidékeken, kerékpártúrákon vehetnek részt, a kerékpáros programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják.

A vízi sportokat kedvelők igazi paradicsoma a Velencei-tó, ahol vitorlázhatnak, nagyon népszerű a tavon a kajakozás, a kenus sport, az evezés. Sokan választják, és nagyon kedvelik a sárkányhajózást, mely igen látványos vízi sportág. A kedvezőnek mondott széljárás miatt a szörfösök szívesen választják kedvenc sportjuk színteréül a Velencei-tó vizét. A hotelek és szállások sokféle módon szolgálják a sportolásra vágyó nyaraló vendégeiket a Velencei-tó partján Gárdony városában is. A sportolási lehetőségeket tekintve a tél sem holt szezon, hiszen ilyenkor mód van korcsolyázásra, nagyszerű látványt nyújt a sok jégvitorlás, ahogy tovasiklik a sima jégen. Télen a hotelek, szálláshelyek sok kedvezménnyel várják a vendégeket.

 A Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidő Központ intézménye, melynek központja Gárdony városában van (Tópart u. 17) fogja össze a vízi sportokat a Velencei-tó vizén, legyen szó akár oktatásról, vagy versenyek szervezéséről, a hotelek, szálláshelyek hasznos tájékoztatókkal szolgálnak minderről.

Ha többet szeretnének megtudni e Sportintézmény tevékenységéről, a vízi sportolási lehetőségekről a Velencei-tavon, hívják a (22) 370-052, 271-247 telefonszámok valamelyikét.

Igen csak mozgalmasan fest a Velencei-tó a hajózási szezonban (április közepétől október közepéig). Mind az Agárdi, mind a Gárdonyi kikötőkből indulnak előzetes megrendelésre különjáratok, még éjjel is, ahogy a megrendelő kéri.  A sok kitűnő hotel, szálláshely bőven tájékoztatja Önöket. A kedvezményes, retúrjegy: 1000 forint volt Agárd és Pákozd (Szúnyog-sziget) között 2010-ben, a Felnőtt jegyért: 520 forintot kértek, a retúrért 1040-et, a diákjegy (18 éves kor alatt) és a nyugdíjas jegy egyaránt mindössze 400 forint volt, míg a retúr: 800. Ezek az árak magukba foglalták a szakértő idegenvezetést is.

Nagy élmény egy hajókirándulás a Velencei-tó vizén, tüneményes panorámát nyújt a Velencei hegység pazar látványa, jól megközelíthető hajóval a nádasok sokszínű világa is, s ha mindez nem lenne elég, e kirándulóhajók némelyike, úszó szórakoztató központként üzemel. A Madárrezervátum térségétől eltekintve e hajókkal eljuthat a kiránduló a Velencei-tó bármelyik részére. A Velencei-tó partján üdülő vendégek séta hajókázhatnak a tavon az év legnagyobb részében, a hotelek, szállások közel vannak.

A Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft., mely már évek óta üzemelteti három hajóját a tavon, elkötelezett abban, hogy a Velencei-tó szépségeivel megismertesse az egyedülálló tavi állat-és növényvilágot az üdülővendégekkel. A kellemes hajókirándulásokat követően jólesik igénybe venni, a színvonalas hotelek, szállások nyújtotta kényelmi szolgáltatásokat.

A Velencei-tó területéhez, természetesen hozzátartozik a halászat, horgászás fogalma is, minthogy a vízfelület csaknem kétharmadát nádas fedi, nagyon gazdag a halállomány a tóban, mely ideális élőhelye a legtöbb hazai halfajnak. Kijelenthetjük, hogy a tavi halászat évszázados hagyományokkal bír. Dinnyés városrészben találhatjuk a Halivadék nevelő-és Kutatóintézet intézményét. A horgászsport pedig egyre népszerűbbé vált a Velencei tavon, ahol 2007-ben Horgász Világbajnokságot is rendeztek. A Velencei –tó partján üdülő vendégek, a sok sporthorgász a közeli szép tájakon túrázhatnak is, a programokat az itteni hotelek, szállások támogatják. Nem maradhattak ki a gasztronómiai bemutatók sem, az üdülő vendégek a halászléfőző verseny alkotásait is megkóstolhatták, sőt kiváló borokat is alkalmuk nyílt megízlelni a Velencei-tó környéki Borút Egyesület tagjainak köszönhetően. Vannak szálláshelyek, amelyek elsősorban a helyi borkultúrára, a gasztronómiai sajátságokra szakosodtak. Keresettek voltak a helyi módra elkészített jellegzetes halételek is. Gárdony éttermei, a neves szállók, hotelek séfjei jeleskednek elkészítésükben.

 A nádasok, nádszigetek környékén és Velencei-tó nyílt víztükrén is majd minden évszakban láthatjuk a ringatózó csónakokat, bennük a türelmesen horgászó turistákkal. A gárdonyi kikötők mólóin sétálgató üdülővendégek zavartalanul évezhetik a Velencei-tó selymes vizén ringó csónakok, az elsuhanó vitorlások, egy- egy utasokkal teli kiránduló hajó látványát, és a szemközti partokon elnyúló Velencei-hegység szemet gyönyörködtető panorámáját.

Magyarország egyik kiemelt üdülőövezetének minősített területén fekvő Gárdony város környéke, az ökológiai értékek tárházát képviseli, minthogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet részéhez tartozó Velencei-tavi Madárrezervátumot látogathatjuk meg itt, melyről elmondható, hogy mint fontos értéket képviselő vízi vad menedék, Európai szinten is számon tartott, védett terület. Ennek, a tó nyugati öblében elhúzódó Vizi ökológiai rendszernek egyedi jellegzetességei az úgynevezett úszólápok. A hotelek, szálláshelyek tájékoztatnak az ökotúrákról a Velencei-tó e partvidékére, mely csak előzetes bejelentkezés útján látogatható. A Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület, a városrész nyugati határvidékén található a Natúra 2000 részét képezi, legnagyobb részét nádrengeteg fedi. Védett növény és állatfajok sokasága számára ideális ez az élőhely.

Gárdony városában jelentősnek mondható műemlékekkel találkozhatunk, könnyen megtalálhatjuk ezeket, hiszen elsősorban a templomokról van szó, melyek magas tornyaikkal odacsalogatják a nézelődő turistát. A Gárdonyi református templomot 1784-ben emelték, majd 1859-ben építették újjá. A kis parkkal övezett szép építészeti műemlék arról vált nevezetessé, hogy itt keresztelték meg híres íróink egyikét, (aki egyébként agárdi születésű) Gárdonyi Gézát. A katolikus templom, mely egy szép templomkertben magasodik Agárd városrészben, későbbi, 1814-es építésű, ezen felül a kis Szent Anna kápolna is e városrészben található, amely mellett megtalálhatjuk Gárdonyi Géza szülőházát. A hotelek, szálláshelyek tájékoztató füzetekkel esetleg idegenvezetéssel állnak vendégeik rendelkezésére. Dinnyés városrészben is találunk egy 1820 körül épült r.k. kápolnát. Gárdony városa ma is ápolja híres szülöttének, az Egri csillagok írójának emlékét, mellszobrát Agárd egy szép ligetes parkjában állították fel, az író emlékkiállítását a róla elnevezett emlékházban Agárdon találjuk, ahol megtekinthetik a látogatók az író használati tárgyait, könyveit, íróasztalát. Gárdonyi Géza egyébként az egykori Agárd pusztán született, Ziegler Gézaként 1863-ban. 1993 óta áll a látogatók rendelkezésére a Gárdony Galéria, ahol a hotelek, szállások üdülővendégei és a strandolók mindeddig mintegy kettőszáz alkotóművész munkáját tekinthették meg.

Gárdony, e Velencei-tó parti üdülőcentrum idegenforgalmi fejlesztése a jövőben is nagy fontossággal bír, turisztikai szempontból egyre fontosabb, a minősített hotelek, szállások szolgáltatásainak további bővítése, hiszen ez az, ami legnagyobb hatással van a térség lakóinak életére, fontos a programokat illetően a hagyományteremtés, a térség természeti értékeinek védelme mellett, azokat mind szélesebb körben igyekszik Gárdony városa megismertetni az idelátogató üdülővendégekkel. Mindeme tevékenységekben a hotelek, szálláshelyek jelentősége tovább nő.

Velence, a Napfény Tavának is nevezett Velencei- tó, névadó kisvárosa, mely már a kelta időktől kezdve, folyamatosan lakott hely volt, a Velencei-tó északkeleti oldalán, kavicsturzásokon jött létre, a Vereb–Pázmándi vízfolyás mellett, mely itt ömlik a Velencei-tóba. A hotelek, szállások meglehetősen változatosan elérhetőek a környékén.

Velence, ez a Fejér megyei település a Velencei-tó egyik turisztikai szolgáltatások szempontjából különösen jelentős szerepet betöltő üdülőcentruma, ahol nagyszámú minősített hotel és szállás található, mintegy patkó alakban fogja közre a Velencei-tó északkeleti nyúlványát, részei: Velence fürdő (délen elhúzódó, üdülőtelep), Velence, Óvelence (mindhárom részén egy-egy hajókikötőt találunk). Ez a kisváros, a hotelek, szállások számát, minőségét tekintve nagyszerűen ellátott modern település, egy időben a legjelentősebb idegenforgalmi centrum volt a Velencei-tó partján, mely szerepet manapság Gárdony képviseli.

A remek közlekedési adottságok biztosítják, hogy a város, bármerről is igyekszünk a Velencei-tóhoz, akár Duna felől Adonyon és Pusztaszabolcson át a 6-os úton, vagy a Vértes felől érkezve Lovasberényen és Nadap településen keresztül, könnyen megközelíthető. A Velencei-tó partvonalát körülölelő, a várost átszelő forgalmas főútvonalakon (a tó északi partvonalán, az M7-es autópályán, a délin a 7-es főúton) mind a főváros, mind pedig Székesfehérvár gyorsan elérhető. Többféle kategóriában hotelek, szállások várják az üdülővendégeket. A Velencei-tó eme városába vasúton is könnyű eljutni a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalat igénybe véve. Nagyon jó az autóbusz közlekedés erről a Velencei-tó pari városból minden irányba. Összegezve tehát, a jó közlekedési infrastruktúrának köszönhetően, a turisták, üdülővendégek, könnyen eljuthatnak ide a Velencei –tó partjára, Velence kisvárosába, akár az Alföld felől, akár a dunántúli tájakról érkeznek, a hotelek, szállások itt hasonlóképpen bemutatják, ajánlják Önöknek a túrákat a Velencei-tó partvidékére.

Turisztikai fejlesztések szempontjából Az 1930-as év mérföldkőnek számít, ekkor lett üdülőfalu a Velencei-tó parti községből, egész sor gyönyörűen parkosított polgári villát építtetek az akkori középosztály tagjai a selymes vizű Velencei-tó partján, 1937-ben megalakították a Vitorlázó Jacht Clubot, melyben az akkori elit előszeretettel képviseltette magát. Ugyancsak fontos szerepet töltöttek be itt a Velencei-tó partján, az üdülő-település szempontjából az 1970-es évek, ugyanis itt építettek meg elsőnek országunkban Ifjúsági és Kiránduló Központot. 2004-ben, városi rangra emelték Velence települését, ahol a hotelek és szállások sokféle modern szolgáltatással állnak itt, a Velencei-tó partján rendelkezésre hasonlóan a balatoni üdülővárosokhoz.

A település bevételének legnagyobb hányadát az idegenforgalom teszi ki, melyet elsősorban a minősített hotelek, szállások nagy száma képvisel, valamint jelentős gazdasági tényezővé vált, az egyre több betelepülőnek köszönhető építőipari fellendülés.

Az Önkormányzat parkosítással, a virágos városkép kialakításával a huszonegyedik századi elvárásoknak eleget tevő infrastruktúra kialakításával, intézményi korszerűsítésekkel teszi még vonzóbbá e Velencei-tó partján fekvő kisvárost mind a betelepülők, mind az üdülni vágyók szemében.

A rengeteg minősített hotel, szálláshely között van a helyi gyógyvíz adottságait kihasználó gyógyító vizű élményfürdő és szálloda, többmedencés termálfürdő, melynek vize ásványi anyagokban (nátrium, kálium, kalcium, magnézium és kén nagyon gazdag, 60 Celsius fokos) jól alkalmazható, reumatikus fájdalmak gyógyítása során. A Wellness- és gyógyszállók, hotelek ma már szakképesített alkalmazottaik révén képesek a fürdőkúra hatásosságát fokozni, irányított balneoterápiás, fizikoterápiás kezelésekkel, itt a selymes vizű Velencei-tó partjainál. A gyógyászati tevékenységek megszervezésén túl a szállások, hotelek gazdag és változatos programokat is nyújtanak vendégeiknek, akik maradandó élményekkel gazdagon távoznak, és újra meg újra, elégedetten visszatérnek ide Velence városába, a Velencei-tó partjára, hogy újra élvezhessék a kitűnő hotelek korszerű szálláshelyek kényelmi szolgáltatásait.

Ha Velence városáról beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról milyen fontos szerepet tölt be az idegenforgalmi fejlesztések szempontjából az egységes megítélés szerinti Helyi Minősítési Rendszer kialakítása, mely 2002-ben a szálláshelyek minősítésével kezdődött meg. Követte mindezt 2003-ban, a nagyszámú vendéglátó egység, majd az egyéb turisztikai szolgáltatások minősítése 2005-ben. Ebben a mind nagyobb érdeklődésre számot tartó minősítő rendszerben a részvétel önkéntes, a pályázók fontosnak tartják, hogy részt vegyenek benne (2009-ben 69 pályázó volt), 0-tól 5-ig terjednek a minősítési kategóriák rózsával jelképezve. Vannak bizonyos előre meghatározott szakmai kritériumok, melyek megléte alapján végzi az értékelést az Idegenforgalmi Bizottság. Rangot jelent a szakmában, hogy a hotelek, szálláshelyek, éttermek minél több rózsát mutathassanak fel.

Ennek a Velencei-tó parti városnak a címere szinte mindent elmond a településről a heraldika eszközeivel: sirályt, halat, ábrázol lankás dombok között, szőlőfürttel, az arany színeit jól használva. Jól utalnak e jelképek a sok-sok napsütésre, a gyönyörű természeti környezetre, a halászati tevékenységekre, szőlőtermő területekre. A Velencei-tó partján üdülő vendégeknek érdemes a közeli szép tájakon túrázni, a programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják.

A halászat, horgászás, ma is jelentős Velence városában, hiszen a Velencei-tó világához hozzátartozik a halászat, horgászás fogalma is, minthogy vízfelületének csaknem kétharmadnyi területét értékes nádas takarja, nagyon gazdag a halállománya a tónak, amely ideális élőhelye sok hazai halfajnak.  Habár már igen régen, 1890-ben megalakították itt a Velencei-tó partján a Velencei tavi Halászati Társulatot, ma már nem itt van a Velencei-tó halászatának a központja, a hajdan oly gyakori, vízre futó udvarokat, bárkatárolókat, jégvermeket, felváltották a parkosított nyaralók épületei. Azonban napjainkban is a nádasok, nádszigetek környékén, és Velencei-tó nyílt víztükrén is gyakori látvány a ringatózó csónak, bene a horgásszal. A sok kitűnő hotel, szállás, étterem étlapjáról nem hiányozhatnak a helyi halételek sokféleségei.

Érdemes külön megemlíteni Velence település vidékének méltán híres szőlő- és borkultúráját is, melyet aktívan támogatnak a Velencei-tó környékén található kiváló hotelek, szálláshelyek. Velencei-tó északi partjánál elnyúló Velencei-hegységről köztudott, hogy fekvése, éghajlata, a Velencei-tó közelségéből adódó kedvező mikroklíma, nagyon jó a szőlőtermesztés szempontjából.

Velence városának környező területein egészen bizonyos, hogy már a római korban is folytattak szőlőtermesztést, bizonyítja ezt egy mészkőből faragott LIBER oltárkő, amit a régészek a közelben találtak.

A hagyományápolás a Szent Benedictusról elnevezett Borrend fő feladata, melynek révén mind több turista, érdeklődő nyaralóvendég megismerkedhet a Velencei-tó környéki borokkal. Hatékonyan segíti e cél elérését a hotelek, szállások által is ajánlott Velencei-tavi Borút Egyesület. A Bence-hegy, a hagyományos fehér szőlőfajtáiról vált ismertté a borkedvelők körében, jól ismerik a helyi mézesfehér elnevezésű fajtát, népszerű az itteni rizling szőlő, valamint a helyi hárslevelű szőlőfajta. A hegy nevét Bencze Istvánról kapta, aki 1718-ban megkezdte a sikeres szőlőtelepítéseket a hegyen, a Velencei-tó partjainál.

A filoxérajárvány, a tizenkilencedik században a szőlő nagyarányú pusztulását eredményezte a területen, Meszleny Mórnak (1829-1915) köszönhető, hogy a külországokból behozott vadvesszők révén sikerült a szőlőket újratelepíteni, a szőlőhegyet megmenteni.

A Velencei –tó partján üdülő vendégek, ha a közeli szép tájakon túráznak, szőlő-és borkóstolókon is részt vehetnek, mely programokat az itteni hotelek, szállások is segítenek szervezni és támogatják. Ma már szép és látványos, sok turistát vonzó rendezvénnyé nőtte ki magát a velencei Orbán-napi hegyünnep májusban. Sok kitűnő hotel, szálláshely szponzorálja ezt a borkultúrát ápoló hagyományteremtő rendezvényt.

Ha Velence városáról beszélünk, feltétlenül ki kell térnünk a tavi hajózás jelentőségére, hiszen három hajóállomás is található e kisvárosban, a Velencei-tó partján.

Kétezerben kezdte meg működését a Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft, melynek feladata, hogy üzemeltesse a hajójáratokat a Velencei-tó kikötői között, mely kezdetben menetrendszerűen meg is történt. Ma azonban erre már nincs mód, előzetes egyeztetésnek, szervezett foglalásnak kell megelőznie a hajójáratok indítását, amiről tájékoztatják Önöket a Velencei-tó parti hotelek, szállások is. A hajózási szezonban (április közepétől október közepéig) indít előzetes megrendelésre különjáratokat ez a hajótársaság. Nagy élmény egy hajókirándulás a Velencei-tó selymes vizű taván. Jól megközelíthető hajóval a nádasok sokszínű világa, e kirándulóhajók némelyike pedig, mintegy úszó szórakoztató központ siklik a Velencei-tó vizén. Egy-egy ilyen tavi kiránduláshoz kapcsolódóan igénybe vehetik a kiránduló vendégek a sok kitűnő hotel, szállás kényelmét. A védett Madárrezervátum térségétől eltekintve e hajókkal eljuthat a kiránduló mondhatni a Velencei-tó bármelyik részére. A Velencei-tó partján üdülő vendégek a közeli szép tájakat látogathatják végig a sétahajózások alkalmával, mely programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják.

Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft., mely már évek óta biztosítja a tavi hajózást, elkötelezett abban, hogy megismertesse a Velencei-tó természeti szépségeit, az értékes és egyedülálló tavi flórát, faunát a kirándulókkal. A hotelek, szálláshelyek Velence városában is segítenek szervezni a hajókirándulásokat a Velencei-tó különböző részeihez.

A Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft, tulajdonában három motoros hajó van, közülük a Gárdony nevűn mintegy ötvenen utazhatnak, az Agárd negyven személy szállítására alkalmas, a Nadap az a vízi jármű, mely egyidejűleg a legtöbb utas szállítására képes (száz fő). A hét minden egyes napján lehetőség van arra, hogy az előzetesen bejelentkezett csoportok, igénybe vehessék a három hajó bármelyikét, legyen szó akár iskolai kirándulásról, esküvőről, születésnapi rendezvényről, céges összejövetelekről. A hajótársaság gondot fordított az évek során arra, hogy mind a három tulajdonában levő hajót alaposan, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve felújítsa, természetesen a felújításoknál az elsődleges szempont az utasok biztonsága, és kényelme. Vegyék igénybe e remek sétahajózási szolgáltatást, a kényelmes hajókon, és évezzék ki a színvonalas hotelek, szálláshelyek nyújtotta szolgáltatásokat itt Velence Városában!

Amellett, hogy az ósdi korszerűtlen motorokat, új, a környezetvédelmi szabványoknak is eleget tevő hajtóberendezések váltották fel, a mai kor szellemének megfelelően modernizálták a hajók belső kényelmi berendezéseit is. A társaság hajóin bővítette a kényelmi szolgáltatásokat, ha igény van rá, szakszerű idegenvezetéssel szolgálnak, biztosítják szükség szerint a távcsövek, mikroszkópok, DVD lejátszó, laptop, projektor használatának lehetőségét, büfépulttal és hűtővel ellátott a Nadap, valamint 220V-os aggregátorral szerelték fel. A Nadappal és a Gárdonnyal akkor is szervezhetnek kényelmes hajókirándulásokat, ha esős az idő, hiszen e hajók zárt fedélzetűek. Vegyék Igénybe a Velencei-tó partjainál működő sokféle hotel és szálláshely szolgáltatásait, melyek színes programokat szerveznek vendégeiknek.

Érdemes az iskolai kirándulásokat úgy tervezni a Velencei-tó környékére, hogy egy-egy ilyen szervezett hajóút is beleférjen, hiszen ez nem csak kikapcsolódás, hanem hasznos ismeretszerzés, akár egy nyári tanulói táborozással is összeköthető. Velence városában a minősített hotelek, szállások sokasága között könnyedén megtalálhatják az Önöknek megfelelőt a diákcsoportok számára is. A hajótársaság ilyen alkalmakkor környezetismereti szempontok szerint szakértő vezetést biztosít, jutányos áron. Hogy csak néhány példát mondjunk a 2010-es árakat illetően: Velence - Pákozd (Szúnyog-sziget) útvonalon Felnőtt jegy: 800 forintba került, a retúr ára: 1600 forint volt, a diák (18 éves kor alatt) és a nyugdíjas jegyért: 500 forintot kellett fizetni. A Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft, rendszeresen indít kedvezményes körjáratot a Velencei tavon, ily módon, egy kellemes hajókirándulás keretében ismerhetjük meg a legegyszerűbb és legszórakoztatóbb módon a nádasok rejtekének állat és növényvilágát, azután kipihenhetjük mindezt, a Velencei-tó környéki hotelek szálláshelyek nyújtotta kényelmi szolgáltatások igénybevételével.  Mindez a 2010-es árak szerint még igen méltányosnak volt mondható, hiszen egy felnőtt jegyért: 1200 forintot kértek, a diák (18 éves kor alatt) és nyugdíjas jegyek: 850 forintba kerültek. Mindig van családi kedvezmény is. A Velence kikötőből induló háromnegyedórás sétaút során az utasoknak lehetőségük nyílik mind ama szépség befogadására, amit a bársonyos vizű Velencei-tó csak nyújtani tud, mind a festői hegyi panoráma vagy az egyedi szépségű vízi állat és növényvilág tekintetében. A hotelek, szállások megszervezik Önöknek ezt az élményt. Ezért a sétahajózásért Velencei-tó partjai körül 2010-ben egy felnőttnek 850 forintot, diáknak (18 éves kor alatt) és nyugdíjasnak 550 forintot kellett fizetnie. A hajók bérleti díjai 2010-ben a következőképp alakultak: a legnagyobb hajó, vagyis a száz utas szállítására alkalmas Nadap egy óra időtartamra 34 000 forint volt, míg a kisebbekért 27000 forintot kértek óránként.

A vízi sportok gyakorlásának szempontjából igazi paradicsomként tartják számon a Velencei-tó partjait, a Sok minősített hotel, szállás építi be ezeket szolgáltatásai körébe. A Velencei-tó partjainál az egyetlen vízisípálya Velence városában található, sokan vitorláznak a tónak ezen a szakaszán, ne feledjük el, hogy itt már 1937-ben Jachtclub alakult. Nagyon sokan választják a tavon a kajakozás, a kenus sport, az evezés is. kedvelt még a sárkányhajózás, s ami nagyon fontos, hogy a hotelek, szálláshelyek nemcsak a tájékoztatásban, hanem a kedvezményes belépők, jegyek biztosításában is állnak az Önök rendelkezésére. A nagyon jó széljárás miatt, a szörfösök szívesen jönnek a Velencei-tó partjaihoz. A hotelek és szállások sokféle módon szolgálják a sportolásra vágyó nyaraló vendégeiket, az extrémsportok kedvelőit, a Velencei-tó partján Velence városában is. A sportolási lehetőségeket tekintve a téli szezon is gazdag a Velencei-tó partján, hiszen ilyenkor mód van korcsolyázásra, jégvitorlázásra. Télen a minősített helyi hotelek, szálláshelyek, sok kedvezménnyel várják a vendégeket a Velencei-tó partjaihoz.

A nagyvárosok forgatagából érkező üdülővendégek, itt, a bársonyosan kéklő vizű Velencei-tó partjainál, Velence szép kisvárosában kipihenhetik a stresszes zaklatott hétköznapokat a sok színvonalas hotel, szállás valamelyikében, sokféle árkategóriában, vagy éppen választhatják a szabadidő eltöltésének aktív kikapcsolódást nyújtó formáit, ha változatos, mozgalmas, sportos nyaralásra vágynak. Itt is, mint mindenütt a Velencei-tó déli partszakaszán, fövenyes, sok játszótérrel, teniszpályákkal, vízparti szabadidős sportpályákkal ellátott strandokat találunk.

 A Velencei-tó a kisgyermekes családok számára ideális választás, sok a bababarát, családbarát hotel, szállás. Az egész családot várják a különféle sportrendezvények, gyermekprogramok, folklórműsorok Velence város strandjain, melyeket, az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszerveznek és támogatnak. A Velencei Nyári Zenés Esték műsorsorozat, immár hagyomány Velence városában, a Velencei-tó partjainál. A városban, Júliusban-és augusztus hónapban zajlanak e nagyszámú látogatót idevonzó zenei rendezvény rangos eseményei, melyek szponzorai körében a helyi hotelek szálláshelyek is ott vannak. A rengeteg turista, zenekedvelő élvezheti a nemzetközi Fúvószenei Fesztivál résztvevőinek színvonalas előadásait, a látványos nemzetközi néptáncesteket, a színes mazsorettek üde látványát.

A Velencei –tó partján az aktív pihenést előnybe részesítő kirándulók, turisták a közeli szép tájakon túrázhatnak is, a programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik és támogatják. Népszerű a lovagoltatás, a kisgyermekek nagyon szeretik a póni lovaglást, minderre, valamint lovas túrák szervezésére mind több és több lehetőség nyílik a Velencei-tó partjainál. Mind több színvonalas hotel, szálláshely szervez lovas túrákat a Velencei-tó környékére. A természetes vízfolyásokban, erdős hegyekben szelíd lankákban bővelkedő táj a maga egyedi állat-és növényvilágával, az a hely, ahol érdemes hosszú sétákat tenni, eljutva egészen az Angelika-forráshoz is, felkeresni Molla Szadik, török szerzetes síremlékét (a XIX. században élt Velencén Molla Szadik), felsétálni a Bence-hegyre, onnét élvezve a Velencei-tó panorámáját. A hotelek, szálláshelyek gondolnak a kerékpáros turistákra is, szervezett túrákon körülkerekezhető a Velencei-tó, a jól kiépített kerékpárutakon.

Érdemes ellátogatni Velence város legrégibb (1690 - ben felépült) református templomához, említést érdemel az 1830 körül épült R.k. templom is Velence városában, melynek oltárképe védett, találunk a településen egy 1722-ben épült R.k. kápolnát is, ahol a látogató megtekinthet egy érdekes, 1759-ből származó fehér márvány sírkövet. A Hotelek, szálláshelyek a Velencei-tó partján Velence városában is szerveznek az érdekességek megtekintésére programokat.

 A XVIII. századból származó Nepomuki Szt. János szobor, melyet közel találhatunk a városka egyik strandjához, szintén kedves látványt nyújt. A környékbeli hotelek szálláshelyek programfüzeteiből sokat megtudhatunk a Velencei-tó környékének nevezetes helyeiről, történetükről. A Velence Resort & Spa például, a város egyik lelátogatottabb minőségi szálláshelye. A Hauszmann Gschwind kastély, a Beck-kastély, szintén kedvelt turisztikai látványosság. Hírneves turisztikai értéket képvisel, a hotelek, szálláshelyek által is megtekintésre ajánlott, 1968 óta műemlék az Ország út mentén fekvő Meszleny családi sírkertje, ahol sok művészi faragásnak is beillő síremléket láthat a Velencei-tó partjainál pihenő turista. Itt találjuk a híres író (Eötvös József (aláljuk a híres írók számító síremléket láthat az idelátogatótudhatunk a környék nevezetes helyeiről, történetükről.tatásokat.1813-1871) édesapjának, báró Eötvös Ignácnak (1786-1851) a síremlékét is.

 A Meszleny család neve sok szálon összekapcsolódik Velence településsel, a hotelek, szálláshelyek területén is kérhet tájékoztatást e családnak a település fejlődésében betöltött történelmi szerepéről. Meszlenyi János (1659-1736), az egykori (1701-1725) megyei alispán alapozta meg e Velencei-tó parti települést azzal, hogy birtokként megszerezte.  Egy 1714-ben datálódott latin nyelvű okirat szerint Meszlenyi János jóvoltából Velencét újra benépesítették, ő bízta meg ugyanis e feladattal egyik jobbágyát, név szerint Vincze Györgyöt, ezután vált a régebbi okmánylajstromokban még elhagyott, pusztahelyként nyilvántartott velencei puszta, immár pecséttel rendelkező faluközösséggé.

  Meszleny Benedek és Pál nevű fivére a XIX. században élt, rajongva szerették a Velencei tavat, vadászataikon illusztris királyi vendégek is részt vettek. A hotelek, szállások közül ma is jó néhány kapcsolódik a vadáztatáshoz. A Velencei tavi Halászati Társulat létrehozásában is jeleskedett Meszleny Benedek (1890), majd a társulat első igazgatójaként ténykedett. A Velencei-tó partjainál Velencén, a mai Gárdonyi út mentén emelkedett egykoron Meszleny Pál 18 szobás kastélya, melyet gondozott 4,5 kat. holdnyi park övezett. 1990-ben az egykori nemesi kúriát, teljesen lerombolódott állapotában adták el magántulajdonba. Felújítás alatt áll, valószínűsíthető, hogy a jövőben, mint színvonalas szálláshely bővíti a helyi idegenforgalmi szolgáltatások palettáját.  A már a fent leírtakban említett családi sírkert, Meszleny Ignác (1925-) kertészmérnök tulajdonában van jelenleg. Érdemes e védetté nyilvánított sírkertet felkeresni, melyben a virágok tavasztól őszig állandóan virulnak. A Velencei-tó partján üdülő vendégek a közeli szép tájakon túrázva végiglátogathatják e történelmi érdekességekkel bíró helyeket, a programokat az itteni hotelek, szállások rendszeresen megszervezik Önöknek.

A mai Velencei-tó és vidéke, különös tekintettel a mai Velence városra és környékére, mindig is folyamatosan lakott hely volt, azonban mivel a település hadi út mentén terült el, a történelem viharai során sokszor elpusztult.

A történészeti kutatások és régészeti ásatások bizonyították, hogy már az őskorban éltek itt emberek a mai Velencei-tó és környéke területen. Az első írásos emlék árpád-kori, III. Béla királyunk egy latin szövegű oklevélben nevezi a tavat és környékét Fertő néven. Az 1480-es évekből származó írásos dokumentumokból már az derül ki, hogy állandó település található itt, a feljegyzések Antonio Bonfinitől (1432-1502), Mátyás király humanista történetírójától származnak, aki a magyarok történetének megírását megelőzően többször átutazott e vidéken, írásai szerint ez a mezővárosnak nevezett település, Venetió, az akkoriban a koronázó város épületein dolgozó olasz építőmesterek lakóhelye. A Velenceiek alapította mezőváros Veneze néven már térképeken is szerepelt az 1520-as években, sőt ekkor komoly kőtemplommal rendelkezett.

A Székesfehérvári István Király Múzeum őrzi, a Velencei-tó velencei környékein feltárt, különböző korokból származó régészeti leleteket.  A Bence hegynél került napvilágra, egy pattintott kőkori műhely maradványa. Rengeteg pattintott kő nyílhegy, szakócák, kőkések, ütőkő került így a múzeum tulajdonába. A Velencei-tó partvidékén a velencei szőlőkből véletlenszerűen kerültek elő ilyen őskori régészeti leletek, kőeszközök.

A hotelek, szállások a Velencei-tó partján Velence városában is szerveznek a régészeti érdekességek megtekintésére programokat.

A közeli Gurgyal-völgy, ahova a hotelek, szálláshelyek kirándulásokat szerveznek, velencei vasútállomás felőli részénél bronzkori urnasírokat találtak 1979-ben, mintegy hatvan darabot. Valószínű, hogy bronzkori település volt itt a mai Velencei-tó környékén, melyet eddig még nem tártak fel. Sok, szintén a kelták korából származó régészeti lelet került elő a Velencei-tó e vidékéről, ilyenek a gyönyörűen megmunkált a II. századból származó bronz lószerszámveretek (Székesfehérvári István Király Múzeum), amelyeket egy velencei lakos talált saját udvarán. Nagy jelentőséggel bírnak e korból származó feliratos emlékek, ilyenek a kelta Aveta sírköve, Nesergo sírköve. Érdemes hosszú sétákat tenni a Velencei-tó e Velence környéki partvidékeire, ahol nem csak a természet nyújt szemet gyönyörködtető látnivalóival lélekmelegítő nyugalmat, hanem sokszor megérinti a látogatót a történelem szele is, mindeme szempontokat figyelembe veszik túráik, programjaik szervezésénél a helyi minősített hotelek, szálláshelyek.

A római korban nagy jelentőségű település állt itt a mai Velencei-tó partján, erről tanúskodik az ásatások során előkerült rengeteg maradvány, melyek azt mutatják, hogy akkoriban, fontos átkelő központ volt itt a tónál. Fitz Jenő régész professzor nevéhez fűződnek e feltárások, az 1960-ban előkerült római kori telepmaradványok korsókkal, edénytöredékekkel (Székesfehérvári István Király Múzeum), római kori sírokkal. A Velencei-tó parti Velence városának környező vidékein egészen bizonyos, hogy már a római korban is folytattak szőlőtermesztést, bizonyítja ezt egy mészkőből faragott LIBER oltárkő, amit a régészeti ásatások hoztak felszínre Velence városának környékén.

A római korban Gorsiumból, az e területen (mai Velencei-tó, Velence városa és városkörnyéke) átvezető hadiúton lehetett Aquincumba jutni. Az itt nyaraló turisták, üdülővendégek, ha többet szeretnének megtudni a Velencei-tó e Velence környéki történelmi jelentőséggel bíró vidékéről, feltétlenül keressék fel a Székesfehérvári István Király Múzeumot. A közeli minősített hotelek, szállások minden kényelmükkel, korszerű szolgáltatásaikkal biztosítják az átutazó, ismeretszerzésre vágyó turisták pihenését.

1927-ben Posvai Pál földmíves velencei kertjéből került elő, egy nagyon értékes római kori lovas szobor maradványa, ezt ma láthatják az érdeklődők a Székesfehérvári István Király Múzeumban, már a bejáratnál. A későbbiekben itt élt népcsoportok is itt hagyták nyomaikat a Velencei-tó partvidékén, a longobárdok, az avarok. A honfoglalás régészeti emlékeit is megtalálták a Velencei-tó e részein a Csontréti patak környékén, az 1000 körüli temetkezési helyről, fegyvereikkel együtt eltemetett harcosok maradványai kerültek elő, akik itt, a mai Velence területén fontos védelmi feladatot láthattak el. A honfoglalás kori történelem, a magyarság múltja, eredete iránt érdeklődők feltétlenül jöjjenek el a Velencei-tó e vidékére, látogassanak el a Székesfehérvári István Király Múzeumba is, ahol sok történészeti értékkel találkozhatnak és kellemesen pihenhetnek a Velencei-tó környéki minősített hotelek, szállások valamelyikében. 

Első királyunk idején a királyi birtokok területei között tartották számon a mai Velencei-tó területét és környékét, a későbbiekben adományozásokkal különböző családok kezére, illetve egyházi tulajdonba került. A régészeti ásatások középkori, XV. századi falmaradványokat hoztak a felszínre, többek között előkerült egy faragott kőborda, valamint egy kapubéllet melyek ma is megtekinthetőek befalazva a Bod kápolna falába. Jellemző, hogy kőbányának használták egykoron e vastag középkori falmaradványokat, kastélyok építéséhez. A százötven éves török uralom a Velencei-tó környékére is rányomta bélyegét, 1543-ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárt is, a vidék népessége, Velence helységével együtt, csaknem teljesen eltűnt, vagy elmenekült, vagy elpusztult. Velence településének még a nyomait is elsöpörték a történelem viharai. Az e korból ránk maradt írásos emlékek birtokok adományozásáról, örökhagyásról, birtokvitákról szólnak.

Napjainkban, ez a Velencei-tó partján elnyúló, ősrégi múltra visszatekintő kisváros, Velence újra virul, várja mindazokat, akik e szép magyar vidéken szeretnének kikapcsolódni, megmártóznának a Velencei-tó bársonyos vizében. A környéken fellelhető minősített szálláshelyek, hotelek, éttermek garantálják a nyaralók elégedettségét.                            

A következő helyszíne, a Velencei-tó körül tett képzeletbeli túránknak, Kápolnásnyék, ez a Velencei-tó északkeleti nyúlványánál, a Velencei-hegység alatt elterülő település. A Velencei-tavat tápláló egyik jelentős vízfolyás (Vereb–Pázmándi) halad a közelben, melybe itt, Kápolnásnyéknél ömlik bele a Cibulka nevű patak. A minden kényelmi szolgáltatással rendelkező szállások, hotelek nagy számban megtalálhatóak e település környékén is, itt a Velencei-tó körzetében.

Kápolnásnyék települését a Velencei-tó kapujának is nevezik, hiszen a főváros felől érkezők itt keresztülhaladva érik el a Velencei-tó partvidékét.

A mai Kápolnásnyék területén már ősidőktől fogva folyamatosan lakott hely volt, a régészeti és történészeti kutatások igazolták, hogy laktak itt kelták a bronzkorban, majd a későbbiekben letelepedtek más, országunk történetére jellemző népek, mint a római kor emberei, a népvándorlás kori törzsek, mint a longobárdok. Nagyszámú lelet együttes utal az avar jelenlétre, jelentősek a honfoglalás kori időkből származó (900 körül) letelepedések nyomai. Az itt nyaralók, turisták, nyaralóvendégek, ha jobban meg szeretnék ismerni a Velencei-tó e Kápolnásnyék környéki történelmi jelentőséggel bíró területet, feltétlenül látogassanak el a Székesfehérvári István Király Múzeumba. A Velencei-tó partjainál a sok minősített hotel, szálláshely között bőven találnak olyant, ahol egyben magas színvonalú idegenvezetői szolgáltatást is ajánlanak, nem drágán.

 A történészek közül többen elfogadottnak tartják azt a feltevést mely szerint röviddel a honfoglalás után Velence-Nyék területére telepített le Géza fejedelem, a fejedelmi Nyék- törzsből sokakat kiknek feladata volt a királyi udvar védelme, szolgálata, ők védték ezt a Velencei hegység és a Velencei-tó közötti viszonylag szűk területet. Valószínűnek látszik, hogy valamiféle őrtorony is volt itt. A Nyék- törzsből valók leszármazottai éltek itt a török korig. A honfoglalás körüli magyarság élete iránt érdeklődők jöjjenek el erre a Velencei-tó parti településre, ahol a helyi helytörténeti kiállításokon sok történelmi érdekesség felvonultatásával találkozhatnak, majd igénybe véve a falusi vendéglátás kényelmes szálláshelyeit, kellemesen kikapcsolódhatnak.

Első írásos emléke a településnek III. Béla király nevéhez fűződik, ugyanis egy latin nyelvű adománylevél szerint (1193) Gnec, azaz Nyék területét a székesfehérvári keresztesek tulajdonába adja. A török uralom idejében elnéptelenedett a Velencei-tó környéke, miután a koronázó város is a törökök kezére jutott 1453-ban. Az 1700- as évek elejére tehető a visszatelepülés. Kápolnásnyék község lakosságának nagy részét a köznemesi réteg és a szolgálatukban álló nagyszámú cselédség, valamint a rengeteg mezőgazdasági munkás tette ki.  Azért is érdemes a Velencei-tó e települését útba ejteni, minthogy Vörösmarty Mihály, a tizenkilencedik század költőfejedelme, akinek többek között minden magyar ember nemzeti éneke, a Szózat fűződik a nevéhez itt látta meg a napvilágot 1800. december 1-én.

A Velencei-tó partjainál, a legtöbb minősített hotel és szálláshely szervez kirándulásokat a nagy költő gyermekkori lakóhelyének meglátogatására. Vörösmarty Mihály egészen 11 éves koráig Nyék településen lakott. 2000-ben volt Vörösmarty Mihály születésének kétszázadik évfordulója, amire a település nagyszabású rendezvényekkel emlékezett. Kápolnásnyéken járva mindenütt találkozunk nagy költőnk emlékével. A község főterén, ami Vörösmarty Mihály nevét kapta, 2000-ben szobrot emeltek híres szülöttjüknek. A helységben találhatjuk a költő barokk építésű, XVIII. századi szülőházát, ami egykoron ispánlak volt, majd a későbbiekben itt rendezték be a Vörösmarty Emlékmúzeumot. Kápolnásnyék Önkormányzata hathatósan támogatta felújítását, manapság az idelátogatók egy új, színvonalas állandó kiállítást tekinthetnek meg, melyből megismerhetik Vörösmarty Mihály életét, az adott történelmi korról és az akkori irodalmi életről átfogó képet kapva. A XIX. század történelme, irodalmi élete iránt érdeklődők, ne hagyják ki a Velencei-tó környéki nyaralásuk során az idelátogatást, a helyi falusias jellegű, kellemes szálláshelyek, szolgáltatásaikkal kiegészítik a kirándulás élményeit.

Megtekintésre ajánlott Kápolnásnyék nevezetes épülete, az 1812-ben épült Református templom, amit a későbbiekben átalakítottak a neogótikus stílusban.

Az 1900- as évek első felére tehető az a gazdasági fellendülés, mely a Velencei-tó vidékének egész területén változásokat hozott, itt Kápolnásnyéken is, az 1930-as években a települést gazdaságilag az egyik legjelentősebbként tartották számon a fehérvári járásban. Az a gazdasági, idegenforgalmi, fellendülés, ami a Velencei-tó körüli területet akkoriban jellemezte, rányomta bélyegét Kápolnásnyék településre is, mely mintegy a Velencei-tó háttérbázisául szolgált a kereskedelem, a szolgáltatások tekintetében.

1990-ben, a rendszerváltás után Kápolnásnyék önálló községgé alakult. Minthogy e helység közlekedési infrastruktúrája igen jónak mondható, az önkormányzat igyekezett új, a helyi adottságokat figyelembe vevő, környezetbarát vállalkozásokat idetelepíteni, erősítve a település gazdaságát. A település kitűnő megközelíthetősége révén, a Velencei-tó partjaihoz látogató turista, útba ejtheti Kápolnásnyék településén a kellemes szálláshelyeket, hiszen a falu, működő vasútállomással rendelkezik, valamint kitűnő közúti közlekedési lehetőségei vannak a közeli autópálya révén. A mezőgazdaság a legfontosabb gazdasági tényező a térségben, azonban a cél az, hogy a Velencei-tó környéki kiemelt üdülőövezetbe Kápolnásnyék is be tudjon integrálódni, a település idegenforgalmi jelentőségét szándékoznak növelni a falusi turizmus megerősítésével, mind több színvonalas szálláshely létrehozásával, hiszen az itt lakók életkörülményei ily módon javulhatnak.  Már most jól mutatkozik ez a tendencia, sok kiskereskedelmi, vendéglátó ipari üzlet nyílt, a helyiek építkezésekbe fogtak, hogy portájuk alkalmas legyen a falusi vendéglátásra, új szálláshelyeket működtetnek.

 A lovaglás egyre népszerűbb lett a látogatók körében, amire mind több a lehetőség, Kápolnásnyék környékén is, a szálláshelyek közül egyre többen szakosodtak a lovagoltatás a lovas túrák szervezése köré, a lótartást, a lovagoltatást hagyománnyá szeretnék tenni. A közeli hotelek, szállások is sokszor szerveznek egynapos túrát, hetes túrát, tereplovaglást is, a kisgyermekek póni lovagoltatása nagyon népszerű. Azok az üdülővendégek, akik a nagyváros forgatagából utaznak ide, a Velencei-tó partjaihoz pihenni, kipihenhetik a stresszes zaklatott hétköznapokat, ebben közreműködnek Kápolnásnyék falusias jellegű, de igen kényelmes, barátságos szálláshelyei. E szálláshelyek legtöbbjén gasztronómiai élmények is várják az odalátogatókat, akik megkóstolhatják a Velencei-tó környékének tájegységére jellemző ételspecialitásokat, finom tájjellegű helyi borok kíséretében. Akik a szabadidő eltöltésének aktív kikapcsolódást nyújtó formáit választanák szívesebben, kirándulhatnak a Velencei-hegység erdeiben, gyönyörködve az erdős hegyekben szelíd lankákban bővelkedő tájban, megcsodálhatják a természetes vízfolyások, látványos formájú gránit sziklák egyedi szépségét. Az egészség és szépség terén kiemelkedő szolgáltatásokkal rendelkező wellness hotelek, szállások wellness szolgáltatásokkal a Velencei-tó környékén igen magas színvonalúak, s a természetjáró programokkal összekapcsolva remek programokat szerveznek rendszeresen.

E Velencei-tó környéki településen Helytörténeti Kiállítás Működik. A látogatók itt járva, a történelmi érdekességek felvonultatása mellett, képet kapnak a Velencei-tóval kapcsolatos ökológiai sajátságokról, melyek egyikjellegzetessége az úszólápok. Betekinthetnek az érdeklődők a tó élővilágába, az ökológiai értékek tárházát képviselő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet részét képező Velencei-tavi vízi vad menedéknek számító Madárrezervátum életébe. Az ismeretszerzés mellett a helyi kellemes szálláshelyek a pihentető nyaralást, kikapcsolódást többféle árszínvonalon és többféle profilban kínálják.

Minthogy a Velencei-tó partjainál a tavi halászat évszázados hagyományokkal bír, a halászhagyományokkal is megismerkedhet, aki ellátogat ide, a Velencei-tó körzeti településre, és pihenhet a helyi kényelmes hotelek, szállások valamelyikén. A helytörténeti kiállítás helyszínének udvarán az egyik épületben kovácsmúzeumot találunk, ahol nyaranként hagyományteremtő jellegű kovácsbemutatót tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Velencei-hegység bányászati múltjának, eszközeivel, dokumentumaival, valamint őskövületekkel, ősmaradványokkal az ásványvilág csodálatos példányaival találkozhat az idelátogató a Helytörténeti Kiállítás egy másik épületében. Rendeznek nyaranta ezen a helyszínen egy szabadtéri kiállítást is, mely képet nyújt a Velencei-tó környékének szőlőműveléséről, borászatáról, elvégre köztudott, hogy a Velencei-tó északi partjánál elnyúló Velencei-hegység fekvése, éghajlata, a Velencei-tó közelségéből adódó kedvező mikroklíma, kiváló a szőlőtermesztés szempontjából. A kiállítás udvarán álló Vörösmarty Borkút a tájegységre jellemző borokkal csillapítja a vendégek szomját. Vannak szálláshelyek, amelyek elsősorban a helyi borkultúrára alapozzák szolgáltatásaikat, sokan közülük a Velencei-tó környéki Borút Egyesület tagjai. Kápolnásnyék vendégszerető települése és az egyre sokasodó színvonalas szálláshely érdekes látnivalókkal, színes programokkal, gasztronómiai élményekkel és finom helyi borokkal várja a Velencei-tó partjaihoz érkező nyaralóvendégeket.

A Velencei-tó északi partjainál északkelet-délnyugati irányban elnyúló Velencei hegység keleti lankás dombjain fekszik Nadap, melyen keresztül a vértes felől jövő, és Lovasberényen átutazó turista eljuthat a Velencei-tó partjaira. Nadaptól csak egy-két kilométeres távot kell megtenni, hogy az üdülőövezetbe jussunk, ahol meglehetősen változatosan elérhetőek a hotelek, szállások.

Nadapot, ezt a Velencei-tó környéki úti falu alaprajzú települést a Velencei-hegység keleti végénél találhatjuk. A 320 m magas másodlagos vulkáni csonka kúp, a Templom-hegy, és a 242m-es tönkmaradvány, a Gécsi-hegy között terül el, ez a magasan elnyúló gránittönk-hegységben, a legtagoltabb részen fekvő, Velencei-tó környéki település, melynek a tengerszinttől számított magassága 202 m. A térség földrajzi, geológiai szempontokból sok érdekességgel bír. Azok a turisták, akik nemcsak a fürdőzés, a Vizi sportok örömeit keresik a Velencei-tó változatos partjainál, szemrevételezhetik ezt a geológiai szempontból is nagyon változatos vidéket, élvezve a természeti szépséget, a nyugalmat, a jó levegőt, ha ellátogatnak Nadapra. A Velencei-tó partjainál található szállások, hotelek gyakran szerveznek kirándulásokat, túrákat ide, a Velencei hegység változatos vidékére. E Velencei-tó környéki településen, Nadapon, felkereshetik a turisták, a geodéziai mérések alappontjaként szolgáló szintezési pontot. Innét kitűnően megközelíthető a sok színvonalas hotel és szálláshely. A Velencei-tó környéki Nadap község és az azt körülvevő, mintegy 693 hektárnyi terület felszínének legnagyobb hányadát a tagolt és lepusztult gránit teszi ki. Ez a felszín alatti megmerevedett magma, a Meleg-hegy vonulatához tartozik.  A hegység építőkőzetét, legnagyobb arányban a biotitos gránit teszi ki, melyet helyenként át-át szőnek a gránitporfír, valamint az alpit és kvarckőzetek telérjei. A Velencei hegység felszínének legnagyobb hányada a kvarcit és agyagpala átalakulása révén képződött. Mindezek mellett, megtalálhatóak ezen a Velencei-tó környéki területen az eocén kori vulkáni jellegű geológiai kőzetek, mint például a piroxénandezit. A lerakódott pannóniai üledékrétegeknek volt fontos szerepe ennek a Velencei-tó környéki területnek a létrejöttében, vastag málladéktakaró fedi a meredek dombokat. A különböző kőzeteket színvonalasan bemutatja a közeli Kápolnásnyék helytörténeti kiállítása, amit érdemes felkeresni, a Velencei-tó környéki minősített hotelek, szálláshelyek szerveznek kapcsolódó túraprogramokat az egészség és kikapcsolódás jegyében.

A jelenlegi Velencei-tó és környéke, ideértve a Velencei hegységet, a történelem során folyamatosan lakott helynek számított, amit bizonyítanak a közeli régészeti lelőhelyek valamint a történésztudomány. A történelem, a régészet iránt érdeklődő nem fog csalatkozni, ha ellátogat a Velencei hegység e csodás fekvésű településére, ahol élvezheti a nyugodt környezetet, a jó levegőt, pihenhet a közeli hotelek, szállások valamelyikében.

A Felső paleolit korból származó régészeti leletekre pattintott kőeszközökre, őskori település nyomaira találtak a régészek a Kőbányánál. A bronzkori ember is hátrahagyta nyomait a Velencei-tó környéki Nadap közelében, ilyenek a közelben feltárt későbronzkorból származó urnamezős temetkezések maradványai. A történészeti, régészeti tárgyú túrák, programok szervezésében aktívan részt vesznek a Velencei-tó parti hotelek, szállások.

Nadaptól mindössze két-háromszáz méterre, a János-hegy oldalánál hozták felszínre azt a nagy régészeti jelentőséggel bíró, időszámításunk előtti XII. századból származó 628 darabos bronz lelet együttest, mely használati edények sokaságából, szerszámokból, fegyverekből ékszerek tömegéből állt. Ez a Velencei-tó vidékén eddig feltárt legnagyobb jelentőségű lelet együttes. A hotelek, szállások területén érdeklődjön az aktuális szervezett túrákról!

Az itt nyaraló, turisták, nyaralóvendégek, ha többet szeretnének megtudni a Velencei-tó e Nadap környéki történelmi jelentőséggel bíró területéről, keressék fel a Székesfehérvári István Király Múzeumot. A Velencei-tó partjainál a sok minősített hotel, szálláshely mindegyike széleskörűen tájékoztat és sok segítséget, sőt kedvezményeket is ad egyes programokra.

A székesfehérvári múzeumban megtalálható a Nadap környéki lelőhelyen feltárt valamikori kovácsműhely egésze: láthatjuk itt a kalapácsokat, az egykori mesterek szerszámait, üllőt, számtalan vésőt, öntő rögöket, öntőformákat. A díszes és érdekes bronzedények garmadája ejti ámulatba a nézelődő múzeumlátogatót: külön említést érdemel a 3 darabból álló szerviz, találunk itt keverőüstöt, szűrőt, mely kacsát ábrázol, borotvákat, ruhatűket, díszes kapcsokat. Mindeme kincsek egykoron nagy valószínűséggel görög földről, kerültek itáliai közvetítéssel a Velencei-tó környékére, a Földközi-tenger part menti részeiről. Mindeme történészeti érdekességekkel találkozhat az érdeklődő Székesfehérváron, ahol sok kényelmes hotel és szálláshely áll a Velencei-tó látogatóinak rendelkezésére.

Az Árpádkori időkben (1100-1200 között) Nadap és környéke a székesfehérvári királyi birtokokhoz tartozott, később a hatalmassá váló Csák nemzetség birtokába került. A XIV. század végén, Nadap már Lovasberényhez tartozott, a Berényi uradalomhoz.

Miután a török időkben elpusztult a Velencei-tó Nadap települése is (1543-ban elesett a koronázó város), lakói vagy elmenekültek, vagy meghaltak. Német ajkú telepesekkel pótolták a XVIII. század folyamán a népességet, itt a Velencei-tó környékén. Fleischmann Anzelm nevezetű földbirtokos nevéhez kötődik ez a benépesítés az 1720-as évben. 1731-től a Gziráky család birtokolta ezt a Velencei-tó környéki területet. 1740-ben építették meg a Palermói Szent Rozáliának ajánlott kis R.k. kőtemplomot, hozzá a plébánia húsz év múlva épült, ekkor mintegy négyszáz fős ez a Velencei-tó környéki, erdővel övezett kistelepülés. Manapság is sok erre felé az erdő, így a gyalogos turisták nagyokat kirándulhatnak e csodás panorámájú vidéken, élvezve a könnyen elérhető hotelek, szállások kényelmét. Ha a Velencei-tó környékén járunk, azt tapasztalhatjuk, hogy nagyon sok hely kötődik valamilyen módon Vörösmarty Mihály nevéhez. Nadap község is ilyen, ahol 1800 decemberében megkeresztelték. Az akkori templom sajnos mára elpusztult, a ma is látható neogótikus R.k. templom hátuljánál, egy konzervált faldarab őrzi a korabeli építmény maradványait. Az eredeti keresztelő medencét, megtaláljuk a jelenlegi templomépületben. A Velencei-tó környéki hotelek, szállások gyakran szerveznek a tó környéki települések érdekességeit bemutató túrákat. Nadap Millenniumi Parkját felkereső turisták megtekinthetik a költőfejedelem mellszobrát, amit Gulácsy Zsolt szobrászművész alkotott és adományozott a községnek Vörösmarty Mihály születésnapjának 200. évfordulója alkalmából. Különösen ajánlott turisztikai célpont e település azoknak a Velencei-tó parti nyaralóknak, akik a XIX. század történelme, irodalmi élete iránt érdeklődnek, a helyi falusias jellegű, kellemes szálláshelyek, tovább gazdagítják a kirándulás élményeit.

Az itt élők elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytattak, állatokat tenyésztettek, szőlőt műveltek (a Csúcsos hegyen volt a szőlőhegy) Az ezerhétszázas évek végén, a helyi birtokos ( Gziráky család) szerződéssel ösztönözte a szőlőművelést. Nadapon iskolát is építettek 1843-ban, melynek építését az akkori birtokos, Gziráky Antal támogatta.

Az 1900-as évek elején mintegy hétszáz, elsősorban német ajkú, R.k. vallású lakója volt a mintegy 145 házas Nadap településének. A földesúr ez idő tájt Cziráky László volt, akinek a birtoka Nadap község területével együtt 400 kat. holdat tett ki ebből 360 kat. hold volt erdővel borított. E csodás Velencei-tó környéki erdős-hegyes birodalmat élvezhetik a természetkedvelő kirándulók igénybe véve a közeli hotelek, szálláshelyek turisztikai szolgáltatásait.

A történelem viharai a huszadik században sem kímélték a lakosságot, a II. világháború után a helyieket, hat család kivételével Németországba telepítették, a kitelepítettek helyére pedig Nógrád megyéből hoztak bányászcsaládokat. Mivel az újonnan jöttek nem értettek a szőlőműveléshez, a szőlőhegyek elvadultak. Az 1970 körüli években már sok nyaraló épült a Velencei-tó partjainál sok hotel, szállás is volt már akkoriban is a tó körül. Vadászházak is voltak a Velencei hegység erdeiben, ahol ez idő tájt a Nadap környéki erdőségben volt az akkori vezető párttagok Velencei-tó környéki vadászterülete, emiatt nem sikerült megvalósítani az eredetileg e vidékre tervezett autóversenypályát, pedig már megkezdték az építés munkálatait. A munkalehetőségek hiánya miatt, egyre kevesebben maradtak a Velencei-tó környéki sorvadó településen. A rendszerváltás után a Velencei-tó partvidékének idegenforgalmi gazdasági pezsgésébe Nadap község is be tudott kapcsolódni. Az önkormányzat turisztikai fejlesztésekbe fogott, korszerű szálláshelyek létesültek a hely adottságait kihasználva. Most előnynek bizonyult a csaknem érintetlenül megmaradt eredeti falukép,(ma már önkormányzati rendeletben védett) helyi néprajzi értékeivel, az erdős, hegyes csodálatos panorámájú vidék festői szépsége sok idetelepülőt vonzott, akik jó levegőre, nyugalomra vágytak. Fellendült a falus turizmus, a helyiek kellemes falusias szálláshelyek kialakításával, a helyi gasztronómiai sajátságok, tájjellegű borok kínálatával bővítik szolgáltatásaikat. A lovaglás is egyre népszerűbbé vált a nyaralók körében, amire mind több a lehetőség, hiszen a Velencei-tó körül egyre több olyan szálláshely elérhető, ahol van lehetőség mind a lovas túrák szervezésére, mind kisgyermekek póni lovagoltatására is.   Mindezeken túl, sok üdülőt, nyaralót építettek, Velencei-tó környéki településen, fellendült az építőipar. Mindazok, akik a nyugodt csendes emberi léptékű életvitelt tartják követendő értéknek, otthon érezhetik magukat e Velencei-tó környéki, barátságos településen, ahonnét csak mintegy két kilométerre már ott van a Bársonyos vizű Velencei-tó a pezsgő tóparti strandélet, a sok kiváló hotel és szálláshely. A helyi önkormányzat támogatja a rendszeresen megrendezett hagyományteremtő célzatú rendezvényeket, ilyenek például a sok idelátogatót vonzó szabadtéri sváb bál, vagy az ugyancsak népszerű, immár hagyományosan megrendezésre kerülő, Trabant-Wartburg autóstalálkozó is. Ilyenkor mindig sokan ellátogatnak a Velencei-tó e vidékére, a könnyen megközelíthető hotelek, szálláshelyek nagy száma várja az üdülővendégeket.

 A térség üdülőterület-jellege az, amiből a későbbiekben is gazdasági előnyökhöz juthat a helyi lakosság, ezt ismerte fel és támogatja Nadap önkormányzata a szállások, szálláshelyek növelésével, a falusi vendéglátás támogatásával.

Sukoró Fejér megyében, a Velencei-tó északi partjai fölött húzódó Velencei hegységben, mintegy 168 m tengerszintfeletti magasságban fekszik. Nagyon jók a közúti közlekedés feltételei az M7-es autópálya közelségéből adódóan, valamint sűrű autóbuszjáratok indulnak, mind Székesfehérvárra, mind Velencére, mind Kápolnásnyék irányába. Csak egy-két kilométert tesz meg a kiránduló Sukorótól, máris a part menti szálláshelyek, hotelek területére juthat.

A mai Sukoró területén, a Velencei hegység e vidékén már az őskortól fogva folyamatosan laktak emberek, a régészeti és történészeti kutatások bizonyítják ezt. A kelta jelenlét egyik fontos régészeti emléke, hogy a közeli Meleg hegyen találtak kelta ezüstpénzt, ezüst Tetra drachmát. A Velencei-tó partjainál nyaralók, ha érdeklik őket a Velencei-tó és környékének régészeti, történészeti emlékei, keressék fel a székesfehérvári múzeumot, a környéken levő nagyszámú hotel, szálláshely tájékoztatói is szolgálnak ilyen jellegű ismeretekkel. Megtudhatják mindezekből, hogy miféle más, országunk történetére jellemző népek, mint a római kor emberei, a népvándorlás kori törzsek, a longobárdok, stb. laktak e tájon a történelem során. Számos avar kori régészeti lelet került elő a közeli vidékekről, jelentősek a közelben feltárt honfoglalás kori időkből (900 körül) származó települések, temetkezések, régészeti leletei.

Sukoró a középkorban mivel kereskedelmi útvonal mentén épült (Buda és az Adriai-tenger közötti), jelentős település volt. A legkorábbi írásos emlék erről a településről egy 1632-ben datált egyházi összeírás, mely szerint e Velencei-tó környéki települést lakták. Sukoró legkorábbi, sajnos napjainkra már eltűnt pecsétje 1623-ban készült. A Velencei-tó környéki Sukoró község északi részétől nem messze feltárták egy bronzkorból származó földvár, maradványait, ami pákozdi-várként vált ismertté. A Velencei-tó környéki hotelek, szállások gyakran szerveznek a tó környéki települések érdekességeit bemutató túrákat.

 Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontos történelmi helyszíne e Velencei-tó környéki település, Sukoró. Nevezetes a település arról, hogy itt ülésezett a magyar honvédsereg főhaditanácsa a pákozdi csata előtt. A falu központjában ma is áll az 1832-es építésű, a későbbi idők folyamán átalakított református templom, ahol 1848. szeptember 28-án zajlott a tanácskozás. Ekkor történt, hogy a Móga János altábornagy, aki a tanácskozást vezette, a szenvedélyes, indulatoktól fűtött vita során, a templom 1805-ös készítésű úrasztalát kardjával felsértette. E templom volt a színhelye annak a nagy hatású beszédnek, melyet Batthyány Lajos miniszterelnök tartott, s melynek elhangzása után az addig a Habsburg monarchia mellett álló tisztek is kiálltak a forradalom és szabadságharc ügye mellett. Sokan keresik fel ezt a Velencei-tó környéki települést, hogy tisztelegjenek az 1848-as szabadságharc hőseinek, a hotelek, szálláshelyek a Velencei-tó körül szerveznek ezért történelmi emléktúrákat is.

A Velencei-tó partjai közelében fekvő Sukoró R.k. templom XVIII. századi. A Településen néprajzi ház is látogatható, ahol bemutatásra kerülnek mindazok az ősi falusi használati eszközök, régi népi mesterségek remekei, kerámiák, szőttesek, melyeket egykoron használtak, a mindennapi falusi életmód részét képezték, s a mai kor emberének is maradandó esztétikai élményt nyújtanak.  A Velence-tó e településére látogatók a szép táj, a jó levegő, a nyugodt falusias környezet élménye mellé az itt lakók vendégszeretetét, a helyi szálláshelyek kényelmét kapják.

Az 1990-es években ez a Velencei-tó környéki település gyors fejlődésnek indult, sok német és holland nemzetiségű vásárolt ingatlant e természeti adottságaiban oly gazdag településen. A Velencei- tó partján a hotelek, szállások mind a magyar, mind a külföldi vendégek körében kedveltek és nagyon sok szolgáltatás, csomag népszerű elérhetőbb ára vagy a magas színvonalú wellness szolgáltatás miatt.

Kedvelt turista célpont a Velencei-tó partjainál, ahonnét a hotelek, szállások könnyen, gyorsan elérhetőek, a közeli Angelika-forrás is, a Velencei-tó parti ingókövek (Gyapjaszsák) vagy a Likas-kő érdekes formájú gránitsziklái. A hajdan volt erdőségekből (zárt tölgyes) mára kevés maradt, jelenleg mindössze kb. 208 hektár erdős területe van a hegységnek.

A természetes vízfolyásokban, erdős hegyekben, bővelkedő Velencei hegység tájaira érdemes ellátogatni mindazoknak, akik az ökoturizmus hívei, megcsodálhatják a természeti szépségeket, az egyedi növényvilágot a Velencei-hegységben vezető mintegy 53 kilométeres túraútvonal mentén. A Velencei-tó környéki hotelek, szállások gyakran szerveznek a Velencei-hegység természeti szépségeit, érdekességeit bemutató túrákat. A lovaglás nagyon népszerűvé vált a Velencei-tó nyaralóinak körében, amire mind több a lehetőség a környék településein, ahol a hotelek, szállások meglehetősen változatosan elérhetőek.

 A Sukorói Lovas központról köztudott, hogy a lovas oktatást több szinten és magas színvonalon végzik a szakemberek, akik nem csak az alapszint elsajátításában segítenek, hanem a tanulók jó része eléri a közép-és haladó szintet is. Foglalkozik a lovarda felnőttoktatással, gyermekek oktatásával, kezdetben a tanulókkal futószáron vezettetik a lovakat, karámlovaglással gyakorolnak, az ügyesebbek lovasversenyeken vehetnek részt.

A vízi sportok kedvelői is jól ismerik e Velencei-tó környéki települést, hiszen Immár hagyomány az évenként a falu külterületén, a Sukoró- evezőspályán megrendezésre kerülő kajak-kenu verseny. Itt rendezik meg a Vidék bajnokságát, az országos bajnokságok közül nem egyet, valamint a Duna- Régió Diákolimpiát is. E versenyek szponzorálásában aktívan részt vesznek a Velencei-tó környéki hotelek, szálláshelyek. Szintén jelentős és sok zenekedvelő turista érdeklődésére számot tartó, hagyományteremtő rendezvény a Sukorón rendezett orgonaversenyek. Sok látogató jön ilyen közösségi rendezvény alkalmából a Velencei-tó környéki településre, ahonnét a színvonalas hotelek, szálláshelyek könnyen elérhetők. A helyi Gémeskút étterem gondoskodik a gasztronómiai élményekről.

A Velencei-tó északi partjaink jelentős üdülőhelye, a nemzeti történelmünkben kiemelkedő szerepet játszó Pákozd, úti faluból vált később több utcával rendelkező szalagtelkes településsé.

A Velencei-tó hullámai turzásokat alakítottak ki, lerakva az üledékréteget a tó partjai közelében, ilyen kavicsturzásokon jött létre a Velencei-tó északnyugati partjainál, Pákozd is, melyről elmondható, hogy hotel, szállás szempontjából kiválóan ellátott modern település a Velencei-tó partján. E Velencei hegységben, a tóparthoz csak néhány kilométerre fekvő csendes település nagy előnye, a jó közlekedési adottságok megléte, mind Budapest, mind pedig az egykori koronázó városunk, Székesfehérvár könnyen elérhetőek, a kis távolságból és a jó közlekedési infrastruktúrából adódóan. Sok kiváló hotel, szálláshely van a környéken, a legkülönfélébb egészséges és modern szolgáltatásokkal, családi és csoportos, valamint ünnepi kedvezményekkel.

Ha a Velencei hegység e vidékét tekintjük, csodálatos, egyedülálló természeti szépségekben (Ingókövek), bő vizű patakokban, forrásokban (Anikó és Angelika forrás) bővelkedő tájra lelhet a kiránduló, külön említést érdemelnek a vulkanikus kőzet pozitív hatásai, az egészséges hegyi levegő, üdítő tisztasága. A kirándulók kipihenhetik a túrák fáradalmait, a helyi, kényelmes szálláshelyek valamelyikén, vagy a part menti minősített hotelek egyikében. Érdemes hosszú sétákat tenni az elbűvölő környezetben fekvő, közeli Bella-tónál, vagy felkeresni az egykori kelta népesség jelenlétére utaló bronzkori földvár sáncmaradványait, a külső erdőben. A hotelek, szálláshelyek várják Önt és családját, barátait, üzleti partnereit egész évben a Velencei-tó partján.

A Velencei-tó környéki pákozdi arborétum meglátogatására is szerveznek a környéken szép számmal fellelhető hotelek, szállások túrákat, melynek során a résztvevők a tanösvényen végighaladva megismerkedhetnek a Velencei-tó növényvilágával. A hotelek, szállások területéről könnyen elérhető az Abajka völgy, ahol megkapó látvány a természetvédelmi védettséget élvező Gyurgyalag telep. Sok látogatót vonz, a Velencei-tó déli végénél elnyúló természetvédelmi terület, a Pákozd és Dinnyés között húzódó madárrezervátum, mely előzetes bejelentkezéssel csoportosan látogatható, a hotelek, szállások is gyakran segédkeznek az ilyen jellegű ökotúrák megszervezésében.

A Pákozdhoz tartozó félszigeten találjuk a Velencei- tó egyik jelentős hajóállomását, ahonnét megrendelésre, különjáratok, kiránduló hajók indulnak Gárdony, Agárd, illetve Velence kikötői felé. A Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft., már több éve biztosítja a tavi hajózást három hajóval a Velencei tavon.

Nemzeti történelmünk legfényesebb fejezetei köthetőek e Velencei-tó környéki településhez. Pákozd, e minden magyar ember fülében ismerősen csengő név, összekapcsolódik a hazaszeretet fogalmával, a szülőföld védelmével.

1593-ban volt ezen a vidéken az első pákozdi csata ahol fényes győzelmet aratott Pálffy Miklós és Zrínyi György kapitányok vezette 14000 fős magyar sereg Hasszán budai pasa 20000 török katonájával szemben. A közeli Jancsár-völgy neve, és a Hajdútemetésként ismert hely, emlékeztet a csatára. A Rákóczi szabadságharc idején a helyi kurucok vívtak állóháborút Pákozd környékén a Székesfehérvárt birtokló labancokkal az 1711-es szatmári békekötésig. Látogassanak el e történelmi helyszínekre, Pákozdra, ahol minden a hazaszeretetre, a hősi példára emlékeztet, ahol a helyi kellemes vendégszerető szálláshelyek megismertetik a látogatót a múlt történetével.

Az 1848-49-es szabadságharc első győztes csatájának is e könyék volt a színhelye. A pákozdi csata elesett hőseinek emlékművét, és a múzeumot minden évben sokan felkeresik. Ugyancsak sokan látogatják a II. világháborúban a Donnál elpusztult rengeteg magyar katona emlékére felállított közeli emlékkápolna épületét. A velencei-tó partjainál fekvő hotelek, szállások megszervezik és támogatják a tó környéki történelmi túrákat.

Pákozd vendégszerető települését azért is érdemes felkeresni, mert itt vigyáznak a megmaradt falusias hagyományokra, őrzik őseink értékeit a népi hagyományok, ősi mesterségek bemutatása, őrzése által. Évszázados múltra tekint vissza a nádaratás, a nádfeldolgozás hagyománya, az ugyancsak ősinek mondható halászat, és annak helyi néprajzi értéket képviselő eszközei, melynek jó példája a vesszőből font csíkvarsa. E velencei-tó környéki patinás településen az ősrégi népművészeti tevékenységek művelői, napjainkban is bemutathatják a látogatóknak, a míves kerámiákat, szőtteseket, zsűrizett csuhémunkákat. E Velencei-tó környéki település kellemes szálláshelyei és a közeli hotelek, szállások várják az ide látogatókat, akik a helyi lovas szekerekkel végigkocsikázhatnak a közeli kirándulóhelyeken is.

A szélvédett hegyoldalon fekvő, csodálatos panorámájú Pákozdra betérő látogatót sajátos hangulat fogadja, megmaradt a falusias jelleg, a régi falusi építészeti hagyományok megőrzésével, ugyanakkor megvan a XXI. századi kényelem is a helyi falusi szálláshelyeken. Középkori eredetű R.k. temploma 1720-ban épült később bővítették és átalakították, falában római kori sírkő látható. A református templom 1713-ban épült. A településen számos vendéglátóhely, többek között a Szúnyog szigeti nyári vendéglő ételspecialitásai, tájjellegű borai várják a vendégeket, akik a helyi falusias szálláshelyek valamelyikében kényelmes kikapcsolódásra lelhetnek.