2010-ben viselhette Pécs Essen és Isztambul mellett az Európa Kulturális Fővárosa címet. A cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csak egy esztendeig élvezhette a város, hiszen a kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás mellett kultrurális léptékváltásra került sor.

Az egykoron jelentős épületegyüttesben működő, és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolna-gyárban az EKF hozadékaként létrejött az a jelentős kulturális centrum, amely ugyancsak a 2010-es évben átadott Kodály Központtal és a világörökségi emlékeket működtető szervezettel együtt új, Pécs város kultúrális életét alapvetően meghatározó intézményi struktúrává alakult.

A Mecsek védelmében kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá a római Sopianae, s az így kialakult település Pannónia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Talán a rómaiak, akik a mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken. Aki forró nyári napokon végig tekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni- koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a Korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana dombjai között utaznánk