A várossal történő ismerkedést kezdjük a város szimbólumával, a legrégebbi műemlékkel az óvári várral. A Lajta ágakkal, várárokkal körülvett épülethez boltozott téglahídon és a tört-tengelyű, alagútszerű kapuépítményen keresztül jutunk. Boltozata zárókövén a hajdani tulajdonosok, a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatágú csillagos címere sejlik.

A hét gótikus ülőfülke a várőrséget szolgálta. A falba- utólag beépítve- két római feliratos kő másolata (eredetije a Római kőtárban) látható, szövege a győztes XIV. ikerlégió, Junó, Minerva és Mars istenek nevét őrzi. A vár pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de az évszázadok alatt több erősítési terve készült. Megerősödésére mindig vészterhes időkben került sor. Mivel kőanyag a közelben nem volt, többször az épület méreteinek csökkentésével növelték a véderőt. Szabálytalan négyszög alakja is arra akar következtetni, hogy eredetei alakja ötszög lehetett. Így kerülhetett kívülre az a gótikus várkápolna, ami az *****as években még állt, és amelyet feltárva, a vár ÉK-i sarkán találunk. A vártó felöli oldalon egy kibontott, de konzerválatlan körbástyát láthatunk. Mai kapubejárója zárókövén a 140-es szám az egykori házszámot jelenti; *****ban Magyaróvár házainak száma összesen 150 volt. A bejárattól jobbra egy korábbi kapu kőkerete, a homlokzaton lőrések. A földszintje és első emelete – mely utóbbi valószínűleg 1517 – 1520 között épült – barokk stílusú, második emeletét *****ben, a leendő Felsőbb Gazdasági Tanintézet részére emelték. A négytornyú épület alatt körbefutó pincesor, benne kváderkövekkel kirakott egykori kút, ez utóbbi – sajnos – betöltve.

Az óvári vár nem volt nagy ostromok tanúja, kisszámú védői inkább feladták. *****ben a török a várossal együtt felégeti. Olasz hadmérnökök terve alapján – a mindenkori haditechnikának megfelelően – erősítik, korszerűsítik. Körgyűrűs védvonalat építenek köré, oldalazó tüzelésre alkalmas olaszbástyákkal látják el.

Még *****ben is folynak erősítési munkák, s bár a szabadharc alatt végig osztrák kézen maradt, annak leverésekor mégis megfosztják katonai jellegétől. Hadfelszerelését Pozsonyba viszik, kulcsait átadják a városnak, az épületet jó ideig börtönként használják. Említésre méltó foglya volt ********ban Korponayné Géczy Julianna, a „ lőcsei fehérasszony”, aki felett itt született meg a 12 pontos ítélet, hogy azután, már megromlott egészséggel, 1714. szeptember 25-én Győrött fejét vegyék. „ A mai napon ezen győri vár nyilvános piacán délelőtt fél tizenegy órakor Géczy Julianna elüttetvén feje elkövetett rettenetes bűnének méltó büntetését elszenvedte.” Bűne az volt, hogy megkísérelte elvesztett birtokait visszaszerezni.

A vár és a várbirtok Habsburg magánbirtokként később a tudományt szolgálta. Albert Kázmér – Mária Terézia legkedvesebb leányának, Mária Krisztinának a fejére – Wittmann Antal hívta meg birtokai jószágkormányzójául, akinek feladata volt egy gazdászképző felső iskola létesítése, ami 1818. október 25-én kezdhette meg működését két éves, előbb latin, majd német, *****től magyar és német nyelvű oktatással. Jogutóda a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kara; dékáni hivatala ma is a várépületben található. A „nagy tanári kar” tagjainak domborműve mellképei díszítik a várudvart. A várudvarban találjuk az intézmény egykori hallgatóját, Nikolaus Lenau osztrák költő mellszobrát, és azt a kőpadot, melyen ********ben üldögélhetett. A kapualjban, a többnyelvű tájékozató táblákkal szemben három magyar búzanemesítő (Székács Elemér, Baross László és Fleischmann Rudolf) bronzosított gipszdomborművét, láthatjuk.

A vár bejáratánál áll a Gazdász Egyesület által adományozott két mellszobor, balról az alapító, Albert Kázmér szász-tescheni herceg, jobbról az első igazgató Wittmann Antal mellszobra.

Az intézmény ********ben és ******* között kényszerült szüneteltetni működését. Az első esetben azért, mert a tanárok és a hallgatók is hadba vonultak. Második esetben, pedig az agrár- felsőoktatás politikai okokból bekövetkezett összevonása miatt. A kiegyezés után a kétnyelvű oktatást fokozatosan a magyar nyelvű váltotta fel, a német anyanyelvű tanárokkal alakult meg a bécsi Hochschule für Bodenkultur, mely máig is büszkén vallja magát az óvári Alma Mater leányintézményének. Az utolsó német diákot *****ben búcsúztatták, ebből az alkalomból a zenekart Lehár Ferenc vezényelte.
Az intézmény falai között folyó tudományos és gyakorlati munka eredménye volt, hogy egy sor kísérleti állomás itt alakul meg 1869 és 1909 között. Így a gépkísérleti, vegykísérleti, magvizsgáló, növénytermesztő, állatgyógyász, növényélettani és kórtani, tejgazdasági. Ezek közül már csak a több mint 100 éves Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.  működik Mosonmagyaróváron.

A vártól keletre *****ben épült fel az új, B épület szecessziós stílusban, amelyhez később menza és színházterem, legutóbb pedig nagy befogadóképességű, reprezentatív aula csatlakozott. A B épületben munkaidőben látogatható a Hanság élővilágát bemutató, a D épület mellett az ekemúzeum tekinthető meg. A vár épület előtt találjuk az I. és II. világháború, valamint az *****os sortűz gazdász hőseinek és áldozatainak emlékműveit.

A Cserháti utcai bejáratnál álló Szent Anna (Lucsonyi) kápolnát *****ban, az akkori pestis járvány túlélői építették hálából. Fa harangtorony koronázza a nyeregtetős épületet, melynek sisakja hagymakupolás. A Lucsony utca sarkán található az egyetemhez tartozó Biotechnológiai Kutató és Továbbképző Központ.